Egy bödön méz
Néhány százmilliót keresett egy Wallishoz közeli projekttársaság azon, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által korábban kistafírozott, ám mégiscsak összehuppant Európai Építő székházát megvette, majd rögvest továbbadta.
Mit keres egy cég, történetesen a Középület-építő néven szebb napokat látott Európai Építő Zrt. körül Princz Gábor ex-Postabank-vezér, a Wallis-csoport, Timár Gyula, az állami autópálya-építéseken nagyra nőtt Vegyépszer Zrt. volt vezére és a másik nagy sztrádacég, a Hídépítő Zrt. leányvállalata? Feltehetően mindegyik a maga számítását. De mit keres a feltörekvő, ám tőkehiányos cégek felkarolására hivatott állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) egy lejtmenetbe került építőipari cégben? Egyelőre nem sokat. A 2002-ben még 13 milliárd forintot elkönyvelő cég bevétele tavaly lényegesen elmaradt még a 2006-os 8 milliárdtól is, s a trendet eddig az sem állította meg, hogy 2005 végén az MFB 48 százalékos tulajdonrészt szerezve 3,2 milliárd forintot pumpált bele (HVG, 2006. február 25.).
A korábban a Budapest Sportcsarnokot vagy a Spenótházat tervező, illetve a nagyszabású felújításokat - mint a Szent István-bazilika vagy a Szépművészeti Múzeum - végző cég manapság már a pénzüket követelő alvállalkozókkal és a hónapok óta fizetésükre váró alkalmazottakkal csörtézik. Utóbbiak nem értik, hol a pénz, hiszen az Európai Építő nemrég eladta fővárosi, 22 800 négyzetméteres, Kerepesi úti ingatlanát. Ők úgy tudják, 2,8 milliárd forintért. A HVG értesülése szerint a vevő már túl is adott azon, mégpedig 3,6 milliárd forintért.
Az állam belépését az MFB annak idején az építőipari cég ígéretes üzleti tervével indokolta. A korábban a dolgozók és a menedzsment által privatizált társaság cégbírósági dokumentumaiban sok konkrétum nem lelhető fel az ígéretekből, a 2006-os üzleti tervből csupán annyi utalás hámozható ki, hogy "több a megrendelés". Az igazi változást az MFB tőkeinjekciója jelentette, amely révén az Európai Építő jövedelmezőbb tevékenységet folytathat, úgymint ingatlanfejlesztés, -vásárlás, -eladás, -bérbeadás. Akármi volt is a sorrend, más is látott fantáziát a cégben, illetve annak ingatlanvagyonában, jelesül a korábban Mici Mackó Kávézója néven futott M.M.S.C. Kft., amely tavaly nyáron vált az MFB tulajdonostársává, miután az Európai Építő 1,8 milliárd forintos alaptőkéjéből 825 milliót jegyzett.
Aligha a mérlege volt az ajánlólevele a mindössze 3 millió forint törzstőkéjű mackós cégnek, aszerint ugyanis 2006-ban nem volt bevétele, s az összesen 9 ezer forintos kiadása alapján éppen ennyi veszteséget mutatott ki. Az Európai Építőnél csak Princz-csapatként emlegetik a Clear Water Media Consulting Kft. gibraltári offshore cég résztulajdonában álló M.M.S.C.-t, mondván, de facto Princz érdekeltsége, és a céget az exbankár emberei vezették. "Semmi közöm hozzá" - határolódott el Princz az M.M.S.C.-től a HVG kérdésére. Tény viszont, hogy az Európai Építő igazgatóságának elnökeként működött Traub Pál, aki egyben az M.M.S.C.-tulajdonos Te-Art Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t is igazgatta. Ez utóbbiba olvadt be bő két éve a Princz ügyvezetésével működött Business Anatomy Gazdasági Tanácsadó Kft. A cél a nagy múltú Középület-építő hírnevének visszaszerzése - hirdetett programot Traub egy tavaly júniusi igazgatósági ülésen. Az MFB bizalmát állítólag azzal nyerte el a macis cég, hogy komoly állami megrendeléseket ígért.
A jelek szerint ez nem jött be, s még szerencse, hiszen ez azt jelzi, talán mégsem minden állami megrendelést lehet előre leosztani. Az ingatlanügylet viszont nyélbe üttetett. Az Európai Építő megrendelésére készült tavalyi tanulmány a Kerepesi úti ingatlan piaci értékét 4,5 milliárd forintra taksálta. Nyilván nem az utcafront felőli négyemeletes dobozirodaház srófolta fel ennyire, hanem a Stróbl Alajos útig terjedő egybefüggő terület, illetve az a szakértői várakozás, hogy a Kerepesi út a Váci útihoz hasonló fejlesztési boom előtt áll. Néhány száz méterre már megépült az Aréna Pláza, átellenben áll a Syma-csarnok és a Sportaréna, nem beszélve a gyors közlekedési kapcsolatot teremtő metróállomásról. Az előnyökkel együtt az értékbecslés jelezte, "erőltetett" értékesítés esetén 3,6 milliárd forintos ellenérték reális. Elég erőltetett lehetett a menet, bár érdeklődőben így sem volt hiány. Rámozdult például a Duna Towert fejlesztő Magnum-csoport, de a HVG értesülése szerint az osztrák tulajdonú, a kormányzati negyedért is ringbe szállt Europolis 20 milliárd forint körüli fejlesztést képzelt el a területre. Képbe került a CIB-csoport is, legalábbis a tulajdoni lap 3,4 milliárdos jelzálog- és 2012-ig szóló vételi jogról tanúskodik.
Az illusztris aspiránsok előtt azonban egy augusztusban alapított miskolci projekttársaság, a 3 millió forint törzstőkéjű Expert Kerepesi Ingatlanhasznosító Kft. nyert - derül ki a földhivatali tulajdonlapból. Az Európai Építő cégbírósági dokumentumai között a HVG nem lelte nyomát az ügylet közgyűlési jóváhagyásának, sem annak, hogy a cégvezetés milyen alapon választott a jelentkezők közül. Az ingatlanpiacon ugyanakkor tényként kezelik, hogy az üzletet a Wallis-csoport vitte el. Bár az Expert tulajdonosai között közvetlenül nem jelenik meg Wallis-érdekeltség, mindhárom kft-alapító kapcsolatba hozható a Wallisszal. Így Hajdú László a wallisos Veres Tiborral társtulajdonos a miskolci Tibolddaróci Kastélyszálló Beruházó Kft.-ben. A másik Expert-alapító, az Expert-Factor Pénzügyi Zrt. vehette meg annak idején a Raiffeisen Banktól a Wallis kezei között bedőlt Hajdú-Béttel szembeni követeléseket. A harmadik Expert-alapító, a ciprusi offshore cég, a Romnio Investments Ltd. pedig a Wallis befektetőcégével közösen már korábban eljátszotta az "olcsón veszek, drágábban adok tovább" koreográfiát. A Heti Válasz cikkezett arról, hogy a Wallis-Romnio duó a Dataplex Kft.-t 2,5 milliárdért vette meg, majd az állami megrendelésekkel felturbózott informatikai céget annak kétszereséért adta el. A nyereség mellesleg olyan offshore cégeknél csapódott le, amelyekben Kóka János volt gazdasági miniszterhez köthető személyek szerepeltek.
Az Expertnél sem sokat időzött a tulajdoni lap szerint szeptemberben megszerzett ingatlan, a céget ugyanis decemberben megvette a Raiffeisen Evolution Projekt Development GmbH. Az osztrák vevő 3,6 milliárd forintot fizetett - erősítette meg a HVG bécsi tudósítójának Rudolf Riedl, az immár Raiffeisen-kézbe került Expert ügyvezetője. A Raiffeisen - amely egyenesen az Európai Építőtől is meg akarta venni a területet - mintegy 150 millió euróból bizniszcenter építését tervezi, irodákkal, éttermekkel, amely 2010-re készülhet el. "A szállítói követeléseket kell megadni" - indokolta az ügyletet László Boglár, az MFB Invest Zrt. szóvivője a HVG ingatlaneladást firtató kérdésére. Ez aligha vitatható, hiszen az Európai Építőnek már 2006-ban 6-7 milliárd forint adóssága halmozódott fel, az ingatlanbiznisszel egyidejűleg pedig négy hitelező bank (Erste, K&H, Raiffeisen, Volksbank) összesen 1,8 milliárd forintnyi jelzáloga töröltetett a tulajdoni lapról. Azt viszont tagadta az MFB, hogy a közbeiktatott Expert nagyot kaszált volna az ingatlanvásáron, amely egyébként nem jöhetett volna létre, ha a fejlesztési bank nem veteti le csaknem 3,3 milliárd forintos jelzálogát és vételi jogát. László Boglár üzleti titokra hivatkozva nem közölte a pontos vételárat, csak annyit: lényegesen több volt a cégalkalmazottak körében és a piacon terjedő 2,8 milliárdnál. A HVG más forrásból úgy értesült, hogy az ingatlant 3,3 milliárdért adták el. E szerint az Expert-alapítók három hónap alatt minimum 300 milliót kerestek a részben állami tulajdonú cég ingatlanán.
Amilyen hirtelen jött, úgy távozott is az M.M.S.C. az Európai Építőből, helyét tavaly decemberben a Hídtechnika Kft. - az utóbbi években az állami sztrádaépítő tendereken sikeres Hídépítő Zrt. leányvállalata - vette át. Néhány nappal korábban pedig az MFB Timár Gyulát, a Vegyépszer tavaly leköszönt vezérét javasolta a cég vezérigazgatójának; ő két éven belül a negyedik, aki a cég talpra állításával próbálkozik. "Bizakodó vagyok" - mondta a HVG-nek Timár, aki máris 15 milliárd forintra becsülte az idén elérhető árbevételt. A székházeladásból "meg lehetett kezdeni az adósságszolgálatot", de folytatásához még források kellenek, hiszen a cég kötelezettségei még mintegy 4,5 milliárd forintra rúgnak. A szimpla válságmenedzselésnél azonban többet ígér az összeállítás: a Vegyépszer-Hídépítő párosnak éppenséggel van gyakorlata közös cégátvételben és a pénzüket követelő alvállalkozók kezelésében, ahogy ez legutóbb a vasútépítő Montaviánál történt (HVG, 2007. április 28.). Az építőipari piacon úgy tartják, az Európai Építőből még lehet hasonló kaliberű versenyző, mint amilyen a Fidesz-érában a Vegyépszer volt. Profilja a magasépítés marad, ámbár bő egy éve az útépítést is felvette tevékenységei közé.
VITÉZ F. IBOLYA