HVG

A kormány kész megelőlegezni a fővárosi metróépítés uniós támogatásának 25 százalékát, ezért a HVG értesülései szerint két héten belül módosítja az államháztartás működési rendjéről szóló rendeletet, amely eddig 300 millió forintban maximálta a megelőlegezett állami segítséget. Ez a pénz ugyanis az összesen legalább 200 milliárd forintos támogatásra számító Budapest esetében a nullával lenne egyenlő.

Pedig Budapest kivételezett helyzete már eddig is kivívta a versenytársak, különösen a Pest megyei önkormányzatok ellenszenvét. A Dunakanyar polgármesterei legutóbb egészen Brüsszelig zarándokoltak, hogy felpanaszolják, a főváros elvonja a forrásokat a környező településektől. A kormány november végén kétségtelenül megerősítette Budapest és a közép-magyarországi régió túlsúlyát az uniós források elnyerésében, amikor második körben döntött azokról a 2007-2008-ban megvalósuló kiemelt projektekről, amelyek méretük vagy összetettségük miatt nem pályázat útján, hanem a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a minisztériumok felterjesztése alapján, kormányzati döntéssel nyerik el a támogatást. Más kérdés, hogy ezt legfeljebb a többi régióban vehetnék zokon, hiszen az agglomerációból naponta csaknem 200 ezren ingáznak a fővárosba, és használják az ottani közműveket és szolgáltatásokat.

Különösen szembetűnő az észak-magyarországi és a dél-dunántúli megyék alacsony részesedése a kiemelt projektekből, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy e két régió egyikében sem terveznek uniós pénzből nagyobb út- vagy vasútfejlesztést. Kiugróan magas támogatási arányt ugyanis azok a régiók értek el, amelyek részesülnek a közlekedési ágazat elsöprő diadalának áldásaiból: Közép-Magyarországon 360 milliárdot szánnak közlekedési projektekre, az Észak-Alföldön 246 milliárdot, a Nyugat-Dunántúlon pedig 165 milliárd forintot. Ehhez képest meglehetősen csekély kompenzáció például a jobbára romák lakta Ormánságnak, hogy részben az elitnek szánt pécsi Európa kulturális fővárosa projekt több mint 30 milliárdjának az ellensúlyozására a kormány most 750 millió forintot szavazott meg a hátrányos helyzetű térség útjainak a felújítására.

HVG

A kormány ezúttal is tartotta magát ahhoz, hogy kiemelt projektek csak közcélokat szolgálhatnak: a 135 milliárd forintos támogatási igény négyötödét közlekedési, közigazgatási és egészségügyi fejlesztések viszik el, és még a maradék egyötödöt kitevő turisztikai projektek kedvezményezettjei is önkormányzatok vagy azok többségi tulajdonában lévő társaságok. Ez alól formálisan a szegedi fürdőkomplexum sem kivétel: az október elején 3 millió forint alaptőkével bejegyzett Ligetfürdő Ingatlanfejlesztő és Fürdőüzemeltető Kft.-ben a város mellett csupán 20 százalékos tulajdonos a szocialista kötődésű üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltsége, a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. Ráadásul a szocialista vezetésű város 1 milliárd forint értékben akarja a közös cégbe apportálni a fejlesztés helyszínéül szolgáló telket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél azzal hárították el azokat az aggodalmakat, hogy a Ligetfürdő tulajdonosi összetétele esetleg alaposan megváltozik, mire a 3 milliárd forint uniós támogatású projekt lefut, hogy leghamarabb öt év múlva lehet megváltoztatni a tulajdonviszonyokat, és az egyes részesedések esetleges értékesítésekor Szeged mindenképpen versenytárgyalást ír ki a közvagyonra.