Lehet, hogy mára választ kapott kérdésére az az óvodás legényke, aki "Itt születtem, vajon a testvérem hol fog?" - feliratú zászlócskát lobogtatott a fővárosi Szent Margit Kórház megmentésére szervezett sorozatdemonstrációk egyikén. Nem számítva az otthon szülés éppen reflektorfénybe került lehetőségét, kistestvére azóta Budapesten kilenc kórház bármelyikében megszülethetett. Míg a nők rendszerint a "saját" nőgyógyász és szülész fontossága mellett érvelnek, az óbudai Margit-kórház esetében a demonstrálók az intézmény önállósága és korábbi szakmastruktúrájának megtartása mellett törtek lándzsát.

"Nem csupán azért tartunk igényt a hónap végén 110 éves fennállását ünneplő kórházra, mert az a helybeli polgárok adakozásából épült, hanem azért is, mert a 124 ezres lélekszámú kerületnek és a 70 ezresnél is nagyobb agglomerációnak szüksége van erre az intézményre" - sorolta a HVG kérdésére Bús Balázs, a III. kerület fideszes polgármestere, milyen érvekkel készül csatába. A képviselő-testület ugyanis szeptember végén egyhangúan megszavazta, hogy Bús kezdjen tárgyalásokat a Fővárosi Önkormányzattal a Margit-kórház kezelői jogának megszerzéséért. Ha a küldetés sikerrel jár - tételezik fel a lokálpatrióták -, s nemcsak Óbuda, hanem a kórházat használó Budapesten kívüli települések is hajlandóak a kórház anyagi támogatására, az egyes szakmákban (például bélsebészetben) országos hírnévre is szert tett gyógyító intézmény újra régi fényében ragyoghat.

Mindez azonban csak feltételezés. A valóság az, hogy az egészségügyi tárca tavaszi kórházikapacitás-szűkítéséből egyértelműen vesztesként került ki a Szent Margit: a korábbi 438 aktív ágyából 188 maradt meg, miközben a krónikus és rehabilitációs helyek száma 120-ról 352-re emelkedett. Megmaradt ugyan a gasztroenterológia és az onkológia, megszűnt viszont a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat. A fenntartó főváros a megmaradt kapacitások ismeretében úgy döntött, hogy 2008. január 1-jétől - az adminisztratív, informatikai és műszaki-fenntartási költségeken mintegy 200 millió forintot megtakarítva - egyetlen szervezeti egységbe vonja össze a Szent János Kórházat az aktív ágyaitól megfosztott Budai Gyermekkórházzal és a Szent Margittal. "Tíz sebészeti és öt nőgyógyászati ágyunkat helyeztük ki az óbudai kórházba, 18 millió forintos felújítást végzünk, hogy a megszüntetett svábhegyi gyermekkórházból heteken belül odaköltözhessen a fejlődésneurológia szakambulanciával és 20 aktív ággyal" - sorolta Kázmér Tibor, a Szent János főigazgatója, mi történt Óbudán április óta. "Ez csupán átmeneti megoldás, szeretnék 20-25 sebészeti és nőgyógyászati ágyat finanszírozó többletkapacitást szerezni a regionális egészségügyi tanácstól (ret), ezzel a két kórház között ésszerű szakmai átcsoportosításra lenne lehetőség" - reménykedik Kázmér.

Ám ahhoz, hogy ezt a többletet be lehessen vonni a finanszírozásba, máshonnan el kellene venni, erre pedig nem sok esélyt látnak a fővárosban. Ráadásul a jelenlegi főigazgató pozíciója sem a legerősebb: az összevont észak-budai kórház vezetői posztjára ugyanis - bár a főváros már többször elnapolta az erről szóló döntést - hamarosan pályázatot írnak ki. "Arról szó sincs, hogy a fővárosi önkormányzat lemondana a Margit-kórházról, mivel egész Budapest egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia. A gondolkodás iránya azonban éppen a központosítás, nem pedig a kerületekre való leosztás. Hogyan is lehetne a kezelésünkben lévő 14 fekvőbeteg-intézményt 23 kerületnek szétosztani?" - kérdezett vissza Horváth Csaba, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, szemernyi kétséget sem hagyva afelől, hogy Bús üres kézzel fog távozni tőle.

Pedig az óbudai polgármester elképzelései figyelemre méltóak: a kerület nem csupán az azonnal gazdasági társasággá alakítandó intézmény kezelői, hanem a teljes ingatlan tulajdonjogát szeretné megkapni. "Így lehet gazdaságosabban működtetni, így keletkezik tisztább helyzet" - magyarázta Bús, miért tartanának igényt az évi 3,5 milliárd forint egészségbiztosítói bevételből gazdálkodó intézményhez tartozó telekre és épületekre. Arról még nincsenek adatok, hogy milyen teherrel járna a kórház átvétele, mindenesetre a Szent Margitról szóló gazdasági látlelet elkészítésére Oberfrank Ferenc kapott megbízást, aki az Orbán-kormány idején Gógl Árpád kabinetfőnöke volt, majd Mikola István minisztersége idején egy évig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat vezette.

A kerület további, az átvétel mellett szóló érve, hogy mindössze öt magyarországi városnak nagyobb a lélekszáma, mint Óbuda-Békásmegyeré, ezért szükséges, hogy legyen legalább a néhány alapszakmában ellátást nyújtó saját kórháza, s az itt lakóknak ne kelljen a Moszkva téren át a János-kórházig bumlizniuk. A gazdaságosság azonban mást diktál: kevesebb helyen, koncentrálva színvonalasabb ellátást nyújtani. Mivel egy átlagos magyar négy-öt évente kerül kórházba, az ennek érdekében meghosszabbodó utazás, a plusz két villamosra való átszállás nem tűnik elviselhetetlen tehernek - különösen a távoli falvakban lakók választási lehetőségéhez képest. Csakhogy a János-kórházban rosszabbak a körülmények, kevésbé komfortos a betegek elhelyezése, mint a Margitban, így érthető a III. kerületiek fanyalgása. A döntésképtelen ret-ek miatt az egészségügyi miniszter által áprilisban hamarjában meghatározott kapacitásokkal azonban még lehet sakkozni, az egyik intézményből a másikba átcsoportosítani azok egy részét.

Némileg szűkíti a játékteret, hogy a súlyponti intézmények - ilyen a fővárosi kórházak közül a budai oldalon a Szent János, a Szent Imre, Pesten a Bajcsy, az Uzsoki és a Dél-pesti - ágyszámát nem miniszteri rendelet, hanem törvény rögzíti. Márpedig nem csupán a már említett három észak-budai kórház összevonásával számolnak a fővárosban. Horváth Csaba tárgyalásokat folytat a Semmelweis Egyetemmel a Kútvölgyi úti kórház közös vagy feladatmegosztással való üzemeltetéséről. A halványan körvonalazódó elgondolások szerint ide költözhetne át a János-kórház egy része, a Szent Margit pedig gyermekcentrum lehetne a budai és svábhegyi gyermekkórházi részlegek befogadásával és az annyira áhított szülészet visszatelepítésével. A budai oldal sürgősségi és traumatológiai feladatait a már két célberuházáson is átesett, most uniós pénzből újabb fejlesztés elé néző Szent Imre Kórház látná el.

A Duna másik partján is erőteljes változások kezdődnének - erősítette meg Horváth Csaba főpolgármester-helyettes. Bár a kirakósdiba bevonni szándékozott Semmelweis Egyetem a megakórház alkalmatlanságát hangsúlyozva és az oktatói szerepet féltve húzódozik az átalakítástól, Horváth szerint jól haladnak a tárgyalások arról, miként lehetne egyebek mellett a két gyermekklinikát és a Heim Pál-kórházat összevonni. Az egyetem által megpályázott 9 milliárd forintos uniós projekt részben fedezné egy új, korszerű klinika-kórház kialakítását, amelylyel az egész Nagyvárad téri kórháznegyed - a már összevont Szent László és István, a felújításra váró Heim Pál, a közelben lévő klinikák és a Semmelweis Egyetem elméleti oktatóbázisa - megújulhatna. Az elgondolás azonban korántsem új, csupán sokadik felmelegítése annak a racionális gondolatnak, amely már a Fidesz programjában is szerepelt, s mindeddig papíron maradt.

GÁTI JÚLIA