Eddig is azt mondtuk, hogy a felkészülésre elég a pénz, ez a többlettámogatás azokat az extra igényeket elégíti ki, amelyekre korábban nem gondoltunk - kommentálta a HVG-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt pénteki bejelentését Elbert Gábor, a sportot felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szakállamtitkára. A kormányfő a sportági szakszövetségek és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezetőivel történt megbeszélés után nyitotta meg nyilvánosan is a pénzeszsákot, amennyiben bejelentette, hogy a jövő évi pekingi olimpiára készülő sportolók és edzőik, vezetőik 660 millió forint pluszpénzre számíthatnak.

Az extra támogatást 14 sportszövetség igényei alapján osztják el. Lapzártánkkor még csak valószínű volt, hogy az idei költségvetési tartalék terhére 300 millió forint, a jövő évi normál kereten felül pedig további 360 millió forint jut a pekingi felkészülésre, amiből a tervek szerint 185 milliót a sportegészségügy finanszírozására fordítanak. Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy az egyes sportszövetségek által összesen kért pénz - amelyek között a legnagyobb támogatási igény a 100 millió forintot közelítette, a vízilabdázók pedig nem tartottak igényt többletszubvencióra - 85-90 százalékát ki tudják fizetni a 660 millió forintból. A 14 szövetséget az ÖTM szakállamtitkársága választotta ki. Elbert szerint azokat kérdezték meg igényeikről, amelyeknél van esély arra, hogy az olimpián eredményesek lesznek. Ebbe a körbe a kajak-kenu, a vízilabda, az úszás, az öttusa, a vívás, a kézilabda, a birkózás, a cselgáncs, az ökölvívás, a torna, az asztalitenisz, a sportlövészet, az evezés és a tenisz került bele. Bár az ÖTM az olimpiai felkészülés finanszírozását folyamatosan bíráló MOB-bal nem egyeztetett, a listában - ahogyan azt Molnár Zoltán, az olimpiai bizottság ügyvezető igazgatója a HVG-nek elismerte - ők sem találtak kifogást.

A többlettámogatásból a pekingi éghajlati körülményekhez való alkalmazkodást segítő edzőtáborokat, illetve a speciális technikai feltételek megteremtését finanszírozzák. Utóbbi kategóriába tartozik például, hogy az öttusázók és a lövészek olyan különleges lőlapra lőhessenek az edzéseken, mint amilyet majd Pekingben használnak, vagy az, hogy az asztaliteniszezők gyakorlócsarnokában a padló burkolata megegyezzen azzal, amilyen az olimpián lesz.

Kifejezetten egy olimpiai reménység feltűnésének köszönheti a tenisz, hogy felkerült a 14-es sportági listára. A MOB-tól a Magyar Teniszszövetség az idén az olimpiai felkészülés támogatására szánt 1,71 milliárd forintból mindössze 8,1 millió forintot kapott, amivel a 19. helyet foglalta el a negyven sportágat felvonultató listán, és az ÖTM által az olimpiai A kerettagokat foglalkoztató szakosztályok számára szétosztott 285 millió forintból nem is részesült. Ennek magyarázata, hogy a legnagyobb reménység, Szávay Ágnes a műhelytámogatások odaítélésekor még közelebb állt a világranglistán a 300. helyhez, mint a 200.-hoz, múlt vasárnapi pekingi tornagyőzelmével azonban - ahol a döntőben a világranglista harmadik helyezettjét verte meg - már a huszadik helyre lépett előre. Ráadásul az MTSZ nem csak egyéniben lát éremesélyt, Szávay ugyanis párosban is szép eredményeket ért el az idén. Csakhogy míg a magyar teniszező ranglistapontjait külföldi partnerekkel szerezte meg, az olimpián csak saját nemzetbelivel indulhat, ráadásul úgy, hogy az olimpiára nevezetteknek részt kell venniük a női teniszezők nem hivatalos világbajnokságának számító Federation Kupán. Szávay párjának a német-magyar kettős állampolgár Arn Grétát szemelte ki a teniszszövetség, amely Budapestre hozná a Federation Kupa euroafrikai zónája első osztályának 15 csapatos tornáját. A 2008. január 28-ától a Syma csarnokba tervezett egyhetes tenisztorna mintegy 80-90 millió forintos költségvetésből rendezhető meg. "A rendezési költség egyharmadát kértük a 660 millió forintos többlettámogatásból, ebből öt teniszpályát vásárolnánk meg, amelyeket később is használnánk" - mondta a HVG-nek Lányi András, a teniszszövetség alelnöke, Szávay Ágnes menedzsere.

Az egy-egy szövetségnek jutó összegeket és a felhasználási célokat még egy újabb egyeztetésen véglegesítik, a sporttörvény szerint ugyanis az olimpiai felkészülés támogatására a MOB tesz javaslatot. "Örülünk a többlettámogatásnak, de azt azért tudni kell, ez azokon már nem segít, akik az anyagiak hiánya miatt elvesztették a reményüket, hogy kijussanak az olimpiára" - utalt a HVG-nek a MOB ügyvezető igazgatója arra, hogy meglátásuk szerint az olimpiai felkészülésre szánt állami pénz nem volt maradéktalanul elegendő a korábbiaknál szigorúbb és költségesebb olimpiai kvalifikációs versenyeken való sikeres részvételhez. A számháború gyakorlatilag az idei költségvetési számok hivatalossá válása óta folyik a MOB és az ÖTM között (HVG, 2007. január 20.), és a feleknek azóta sem sikerült meggyőzniük egymást. A MOB az olimpiai felkészülésre 2,3 milliárd forintot kért, és kevesli a versenysport közvetlen támogatására betervezett 1,51 milliárd forintot, amely egy 200 millió forintos, edzőtábor-használatra fordítható kerettel egészült ki. Ezzel szemben Elbert úgy kalkulál, hogy a versenysportra - más költségvetési sorokon szereplő összegekkel együtt - 2,4 milliárd forint jut az idén, azaz a MOB megkapta, amit kért. Ezt vetette össze Gyurcsány a többlettámogatás bejelentésekor a négy évvel ezelőtti - azaz szintén egy nyári olimpia előtti - támogatással, s arra a következtetésre jutott, hogy az akkori 1,7 milliárd forint plusz 530 millió forint extrapénznél az idén reálértéken is több jut az olimpiai felkészülésre.

A MOB 2008-ra 2 milliárd forintot kért az olimpiai felkészülés finanszírozására, 432 millió forintot pedig a pekingi részvételre, amit az új ígéretek szerint meg is kap. További 300 millió forintos igényt jelentett be a 2010-es ifjúsági olimpiai játékokra való felkészülés támogatására, amelynek megrendezésére Debrecen tíz más jelentkező társaságában beadja a jelentkezését a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (HVG, 2007. szeptember 8.). Erről azonban Elbert a HVG-nek azt mondta, egyelőre nem látják megalapozottnak, mivel még nem tudható, mely sportágak szerepelnek majd a játékok programjában.

A négyévente rendszeresen kínált olimpiai extrapénzek és a támogatások körüli számháború is jelzi a sportfinanszírozási rendszer kiszámíthatatlanságát. Gyurcsány ugyanakkor ígéretet tett rá, hogy 2009-től 2,5-3 milliárd forinttal növekszik a sport költségvetési támogatása, ami a 15 milliárd forintos idei büdzséhez képest számottevő javulás. Kérdés viszont, sikerül-e úgy átalakítani a rendszert, hogy a meglévő pénzeket a mostaninál hatékonyabban használják fel. Ahogy ugyanis az egyik egyesületi elnök a HVG-nek elmondta: annak nem sok értelmét látja, hogy például egy-egy - egyébként világklasszis - vízilabdázó kiharcol az egyesülettől havi másfél millió forintos fizetést, és ezen felül kap havi 200-240 ezer forintos Gerevich-ösztöndíjat, amiről viszont az egyesület nem is tud. Az utóbbi összeg jobban hasznosulhatna a mindössze havi 100-200 ezer forintos bevételt összekapirgáló olimpikonok esetében vagy az utánpótlásképzésben.

KELEMEN ZOLTÁN