Először adott kedvező értékelést az Európai Bizottság (EB) az idestova három éve indított túlzottdeficit-eljárás keretében Magyarország számára kitűzött házi feladat végrehajtásáról. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos a múlt héten úgy fogalmazott, "Magyarország jó úton halad", "2006 közepe óta jelentős lépéseket tett az államháztartás konszolidálására", így ha folytatja "a nehéz, de nélkülözhetetlen erőfeszítéseket", 2009-re leszoríthatja a költségvetési hiányt a stabilitási és növekedési paktumban előírt 3 százalékos GDP-arányos szint alá. Az összességében biztató értékelés - amelyet még az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) is jóvá kell hagynia - egyelőre nem tart szükségesnek további ajánlásokat, ám tekintettel "a közpénzügyek törékeny helyzetére", a magyar kormány által félévente benyújtandó beszámolók alapján az EB továbbra is gondosan figyeli az államháztartási fejleményeket.

Elégedetten nyugtázta az EB, hogy Magyarország végül 9,2 százalékos deficittel zárta a tavalyi évet, szemben a tavaly szeptemberben beharangozott 10,1 százalékkal. Ugyanakkor az értékelés megjegyzi, hogy a 2006. decemberi konvergenciaprogram előirányzataival összevetve a bevételek és a kiadások is jelentősen emelkedtek, az előbbiek 1,5 százalékponttal a GDP 43,7, az utóbbiak 2,9 százalékponttal a GDP 52,9 százalékára, és erre a magyar kormány csak részben adott magyarázatot. A vártnál kedvezőbb 2006-os deficiteredmény az EB szerint kétharmad részben az adó- és járulékemeléseknek, egyharmad részben pedig a tervezettnél kisebb - főként beruházási - kiadásoknak tulajdonítható. Ami pedig az idei évet illeti, az EB továbbra is 6,8 százalékos hiányt vár, noha a legújabb hivatalos pénzügyminisztériumi előrejelzés már 6,4 százalék. A óvatosságot a múltbeli tapasztalatokra is hivatkozva a bizottság azzal indokolja, hogy a kiadások befagyasztására irányuló intézkedések nem lesznek elég hatékonyak. Ennek ellenére Magyarország teljesíteni tudja az idei deficitcélt - állapítja meg a jelentés. Sőt Brüsszel azt is lehetségesnek tartja, hogy a hiány lefaragása 2007-ben is nagyobb mértékű lesz az uniós prognózisnál, annál is inkább, mivel az idei teendők meghatározásakor az Ecofin 4 százalékpont körüli szerkezeti kiigazítást feltételezett. A 2007-es hiánycél túlteljesítése tehát az EB szerint nem csupán "megvalósítható", hanem "szükséges", már csak azért is, mert ez "nagy lépéssel" vinné közelebb a magyar költségvetési politikát "hitelességének helyreállításához".

Mindazonáltal a 2008-as kilátások értékelésében hangsúlyt kapnak a kockázatok is. Az EB egyelőre nem vizsgálta felül a május elején közzétett gazdasági prognózisában feltüntetett, a magyar ígéretnél 0,6 százalékponttal nagyobb, 4,9 százalékos deficit-előrejelzést. Ennek részben technikai oka van: még nem vette figyelembe a konvergenciaprogram decemberi változatában előirányzott és az április végén letett magyar beszámolóban megerősített intézkedéseket - amelyek egyébként is csak hozzávetőlegesen voltak kifejtve, és még törvénybe sem iktatták őket. Továbbá: az EB kételkedik a közszféra bérkiadásainak és működési költségeinek befagyasztását célzó intézkedések maradéktalan végrehajtásában. E tekintetben veszélyforrást lát a szakszervezetekkel kötött idei bérmegállapodásban is, amely szerint a 13. havi juttatás felét már az idén kifizetik. Ez, valamint a tervezettnél nagyobb infláció ugyanis megemeli a nyugdíjfizetési kötelezettséget, ami a GDP 0,2 százalékára rúgó pótlólagos kiadással jár; igaz, nagyjából ekkora spórolást jelent a vártnál alacsonyabb adósságszolgálat. Jövőre azonban a béremelési nyomás várhatóan erősödni fog.

Mindezek miatt az EB szorgalmazza, hogy a 2008. évi költségvetési törvény lehetőség szerint tartalmazzon a legutóbbi uniós ajánlásban foglalt 4,3 százalékos hiánycél túlteljesítésére alkalmas intézkedéseket. Az pedig az átfogó szerkezeti reformok szigorú végrehajtásán múlik, hogy 2009-ben sikerül-e fenntartható módon megszüntetni a túlzott deficitet, hiszen addigra a bér- és egyéb kiadásbefagyasztások is véget érnek - húzza alá az EB értékelése. A jelentés a magyar kormány terveivel összhangban a reformok négy elemét emeli ki: az új ártámogatási rendszerre való áttérést, a közigazgatás további áramvonalasítását, az egészségügy finanszírozásának átalakítását és a nyugdíjrendszer további finomhangolását. Az EB rámutat, hogy a magyar kormány által bejelentett intézkedéseket végrehajtották ugyan, ám azok nem mindenben felelnek meg az eredeti elképzeléseknek - főleg az egészségügyben -, ezért a túlzott deficit kiigazítása további lépéseket igényel. Még mindig hiányolják Brüsszelben a szerkezeti reformokra vonatkozó átfogó költségvetési hatástanulmányt, és kulcsfontosságúnak tartják a közpénzügyek intézményi kereteinek megerősítését is, különös tekintettel arra, hogy a már elfogadott szabályokat bizonytalanságok övezik, más ígéretes elképzelések megvalósítására pedig - amilyen például a független parlamenti költségvetési hivatal létrehozása - nincs megszabva semmiféle határidő.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL