Harcias bemutatkozása kissé meglepő, tavaly ugyanis azért mondott le Irán nukleáris főtárgyalói posztjáról, mert nem értett egyet az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinedzsád elnök Nyugat-ellenes kirohanásaival és az atomprogramról folyó tárgyalások szabotálásával. A jelek szerint Laridzsanitól az atomkérdésben inkább stílusváltás, semmint békülékenyebb stratégia várható, ami hosszú távon meghatározhatja Irán és a Nyugat viszonyát. Az új házelnök ugyanis a mérsékelt konzervatívok fő reménysége a jövő évi elnökválasztáson, ahol a gazdaságpolitikája miatt egyre népszerűtlenebb Ahmadinedzsádnak mind kevesebb esélyt adnak.

Az 50 éves Laridzsani politikai pedigréje mindenesetre hibátlan. Az iraki Nedzsefben, a síiták egyik legszentebb városában született, családjának több tagja is különböző konzervatív intézmények vezetője. Apja és apósa is ajatollah, az utóbbi ráadásul az 1979-es iszlamista forradalom atyjának, Ruhollah Khomeininek a bizalmasa volt. Laridzsani a Teheráni Egyetem nyugati filozófia szakán szerzett doktori fokozatot, és több könyvet is írt Immanuel Kant német filozófusról. Bár számítástechnikai és matematikai tanulmányokat is folytatott, apósa rábeszélésére a tudomány helyett a politikát választotta. Első érdemeit a Forradalmi Gárda parancsnokaként szerezte, az 1990-es évek elején kulturális miniszterként, 1994-2004 között pedig az állami rádió és televízió elnökeként őrködött a teokratikus állam vallási értékei felett. Igyekezett korlátozni az idegen kulturális befolyást, visszaszorítva például a külföldi filmek és műsorok vetítését. Tévéelnöksége alatt reformer politikusok és egyetemisták rendszeresen tanúsítottak megbánást "bűneikért" a képernyőn, a vezeklők később azt állították, erőszak hatására. Laridzsani médiája még Mohamed Khatami reformista elnök nyilatkozatait is cenzúrázta. Ali Khamenei vallási vezető beválasztotta a nagy hatalmú nemzetbiztonsági tanácsba, amelynek vezetőjeként 2005-2007-ben ő tárgyalt a Nyugattal a nukleáris ügyekről, és Khamenei biztonsági tanácsadója maradt. A legutóbbi, 2005-os elnökválasztáson a voksok közel 6 százalékával csak negyedik lett, de jövőre újra ringbe száll.