Hivatalosan is bejelentette a Mollal való összefonódási szándékát az osztrák OMV az Európai Bizottságnak (EB), amely ezzel megkezdte annak vizsgálatát, hogy az új piaci szereplő esetleges megjelenése milyen hatással lehet az egységes piacon belüli versenyre. Ha aggályok merülnek fel, az EB részletesebb piaci vizsgálatot tart, ami több mint három hónapig is eltarthat. Ha zöld jelzést kapna a fúzió terve, az a Molt semmire sem kötelezi, de fokozza a rá nehezedő nyomást. Még nem tudni, hogy az EB benyújtotta-e a keresetet Magyarország ellen az aranyrészvényekkel kapcsolatban. A szervezet az állam szavazatelsőbbségi részvényeit kifogásolta, mondván, ezek léte akadályozza a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát. Noha 2007 tavaszán a magyar parlament az aranyrészvényeket törzsrészvényekké alakította át, az EB az ügyet nem zárta le, és úgy döntött, bírósághoz fordul. Elvileg annak ellenére is perelheti Magyarországot, hogy az időközben hatályon kívül helyezte az egész privatizációs törvényt. Az EB gyanúja szerint éppen a lex Mol csempészett viszsza bizonyos aranyrészvényesi jogosultságokat az egyes társaságokban fennmaradt állami elsőbbségi részvényekhez kapcsolva.