Hivatalos figyelmeztető levélben értesítette az Európai Bizottság (EB) Magyarországot, hogy a lex Molként emlegetett törvény sérti a tőkemozgás és a letelepedés szabadságának elvét. Az EB kifogásolja, hogy stratégiai jelentőségű vállalkozásban nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén az ajánlat mellékletét képező működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének is jóvá kell hagynia, méghozzá annak a felügyelő hatósághoz való benyújtása előtt. Márpedig ez a vásárlási szándék kitudódásához, így a céltársaság részvényárfolyamának lényeges növekedéséhez, végső soron a vételi ajánlat meghiúsulásához vezethet. Brüsszel azt is nehezményezi, hogy a Magyar Energiahivatal igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat delegálhat, mert ez korlátozhatja a tulajdonosok jogát a társaságok irányítására. Az EB nehezményezi azt is, hogy a lex Mol "bizonyos különleges jogokat" is megerősít: például a részvényesek nem építhetik be az alapszabályba - a szavazati korlátozást megszüntető - úgynevezett "áttörés" előírásait, ha a privatizált társaságban a magyar államnak elsőbbségi részvénye van. Budapestnek két hónapja van, hogy részletes magyarázattal szolgáljon, vagy megszüntesse az EB által jogsértőnek tekintett állapotot.