A kenus Vajda Attila, a Kovács Katalin-Janics Natasa kajak páros és a férfi vízilabda-válogatott aranyérme mellett öt ezüst- és két bronzéremmel fejezte be pekingi szereplését a magyar olimpiai csapat. Ennél kevesebb aranyérmet utoljára az 1924-es párizsi olimpián szerzett magyar küldöttség, az összes érmet tekintve az 1928-as amszterdami játékokon volt a pekingihez hasonló a mérleg, azóta ennél mindig eredményesebben szerepeltek a magyarok. Az olimpiai éremtáblázaton Magyarország - a 2004-es athéni 13. hely után - holtversenyben Norvégiával a 21. helyen végzett. (Az egy éremre jutó lakosok számát tekintve is a 21.) A vártnál kevésbé sikeres szereplésről már az olimpia idején megkezdődött a sportvezetők és politikusok vitája (HVG, 2008. augusztus 23.). Az előzetesen hat-hat arany-, ezüst- és bronzéremre számító Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke még Pekingben úgy nyilatkozott, elvárásait úgy fogalmazta meg, hogy a szövetségek "vállalásait" elosztotta kettővel. A gyengébb eredményekért szerinte a sport állami támogatásának az elégtelensége a felelős, amire az állami sportvezetők azzal reagáltak, hogy soha ennyi pénzt nem költöttek a felkészülésre. Gyenesei István, a sportért felelős önkormányzati miniszter kedden javasolta, hogy az előzetesen meghatározott jutalmazási renddel ellentétben a Pekingben sorrendben harmadszor olimpiai bajnok férfi vízilabdázók a fejenkénti 12 millió forint helyett 20 milliót kapjanak. Arról pedig még Pekingben döntöttek, hogy az 1000 méteren harmadikként végzett kenu páros számára - ahová az olimpia előtt egy edzésen meghalt Kolonics György helyére Kiss Tamás ugrott be Kozmann György mellé - a 11,2 millió forint helyett a páros számban győzteseknek járó 16 millió forintot fizeti ki az állam.