Bár a parlament hétfőn - 194 igen, 6 MDF-es nem és 129 fideszes tartózkodás mellett - elfogadta az ügynöktörvény módosítását, az egykori állambiztonság teljes III-as főcsoportfőnökségének aktáit mindenki előtt felnyitó paragrafusok egyelőre nem léphetnek hatályba. A kormánypártok frakcióvezetői felkérték ugyanis Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a törvény aláírása előtt kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel, ha megismerhetővé válnak közszerepet amúgy nem vállaló egykori ügynökök személyes adatai is. Az esetleges ellentmondás feloldására a koalíció többször is próbálkozott alkotmánymódosítással, de az nem kapott kétharmados többséget (HVG, 2005. április 23.). A Fidesz-képviselők többsége ugyanis szerette volna elérni, hogy egyúttal arról is döntsenek, az egykori ügynökök ne vehessenek részt a közhatalomban. Az ügynöktörvény módosítása értelmében civil szakértők bevonásával működő testület ellenőrizné, hogy csak valóban indokolt és létező nemzetbiztonsági érdekek alapján lehessen iratokat visszatartani a nyilvánosság elől.