Metánból és etánból álló köd burkol fagyott, narancs alapszínű világot, szétszórt vízjégtömbök borítják a felszínt, az árkokban, illetve a partvonalnak látszó struktúrákon túl pedig folyékony szénhidrogén hömpölyög - nagyjából ezt szűrték le a tudósok azokból az első színes panorámaképekből, amelyeket a Naptól számított hatodik bolygó, a Szaturnusz legnagyobb holdjáról, a Titánról továbbított a földi elemző-központba a Huygens űrszonda. A 343 kilogrammos, repülő csészealjhoz hasonlító űreszköz az amerikai, az európai, valamint az olasz űrkutatási ügynökség 3,3 milliárd dolláros közös programjában hét év és 3,25 milliárd megtett kilométer után tavaly karácsonykor vált le az őt a Titán körüli pályára állító Cassini szondáról, majd a múlt pénteken landolt a hold felszínén, ahol a hőmérséklet mínusz 180 Celsius-fok, és csaknem óránként 400 kilométeres sebességű szélviharok tombolnak. (Mindkét eszköz 17. századi tudósnak állít emléket: a holland fizikus-matematikus-csillagász Christiaan Huygens a Titánt, az itáliai születésű francia csillagász, Jean Dominique Cassini pedig a Szaturnusz másik négy holdját, valamint a bolygó gyűrűjének róla elnevezett sötét rését fedezte föl.) Leszállása alatt és landolását követően - némi kommunikációs hiba után - a Huygens több mint három órán keresztül továbbított adatokat a még három és fél évig a Szaturnusz körül keringő Cassinire, majd beszüntette működését. A tudósok szerint a hold hasonlóságot mutathat az élet kialakulását megelőző, 4 milliárd évvel ezelőtti Földhöz.