A genfi székhelyű Africa Research Institute (http://www.ar-institute.ch/) munkatársa, dr. Varga Gábor szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság területén olyan törzs él, amely rokonságban lehet a szudáni és egyiptomi magyarabokkal - adta hírül május elején a magyar sajtó. Az intézet (rövidítése: ARI) közleménye, illetve a kutatást vezető Varga Gábor tájékoztatása szerint a magukat madzsarinak nevező afrikai törzs nyelve megdöbbentő hasonlóságot mutat a magyar nyelvvel, a napot ők is napnak mondják, a vizet veznek nevezik. Zenéjükben is felfedezhető a magyar származás, a szinkópa mint ritmus náluk is megjelenik, de elnyújtottabb formában. Ismerik a fokhagymát is, igaz, elsősorban rossz szellemek elűzésére és gyógyításhoz használják. A szenzációs kutatásról szóló hír először május elsején bukkant fel az interneten. Akkor még senki nem sejtette, hogy egy előre kitervelt médiahack, azaz médiaátverés van a háttérben.

De a tréfa nem öncélú volt. A hackről ugyanis dokumentumfilm készül, amely az elejétől a végéig bemutatja, miként lehet szerény eszközökkel egy - ez esetben tudományos - álhírt elhinteni a médiumokban. "Mindig is érdekelt minden olyan jelenség, amely a civilek véleménynyilvánításáról, a társadalmi folyamatok befolyásolásáról vagy akár a megszokottól eltérő kommunikációs csatornák használatáról szól. Ráadásul már baráti beszélgetések során is visszatérő téma lett, hogy miért csak csekély mértékben működik a sajtó társadalmi kontrolláló funkciója, illetve hogy milyen dömpingje van a médiát elárasztó és tematizáló baromságoknak" - magyarázta a Hálónak Kresalek Dávid filmrendező, miért fordult a téma felé. "Úgy gondoltam, hogy egy, a médiahacket bemutató film nem működik úgy, hogy csak beszélünk a jelenségről. Dokumentálni kellett egy valós hacket. Így jutottam el a korábban több médiahacket kivitelező Dezső Andráshoz (a hvg.hu újságírója, a médiaátverésekkel is foglalkozó Legendavadászat című könyv egyik szerzője - a szerk.), és arra kértem, hogy készítsen a film számára egy médiahacket anélkül, hogy bármilyen sajtókapcsolatát felhasználná, azaz civilként."

Ebben Dezső már rutinos volt: a bulvársajtó által két évvel ezelőtt szintén felkapott, de amúgy természetesen nem létező lakodalmas rock dalszövegíró tanfolyamot (rocktanfolyam.uw.hu) és az internetes közönség által "megevett", valójában a sarlatánságot kigúnyoló Gyógyító Web Gömböt (webgyogyito.uw.hu) is ő találta ki. Ez utóbbi olyannyira kiverte a biztosítékot néhány programozó körében, hogy még perrel is fenyegették a szerzőt.

A projekten Dezsőn kívül Zalka Ernő és Fodor Tamás dolgozott. Zalka készítette el a svájci intézet alaposan kidolgozott honlapját, míg Fodor egy videofilmet forgatott. "Az intézet honlapjára is kitett filmen a kongói madzsari törzs vezetője beszél arról, hogy közösségük tisztában van a magyar származással. Ezt a felvételt az internetről szedtük le, valahol Szudánban készülhetett. Kicsit manipuláltuk, hogy úgy tűnjön, valamelyik kongói televízióban jelent meg. Persze a szövegből azonnal kiderült, hogy viccről van szó. A törzsfőnök például a kezében tart egy alumínium botot, azt állítva, hogy az egy 16. századból származó »szent magyar fokos «. Mivel ez már túl nagy képtelenség, eleve úgy terveztük, hogy ezt a felvételt csak az után tesszük közzé, hogy leleplezik az átverést" - mesélte a Hálónak Fodor Tamás.

Az átverés kiötlői arra is ügyeltek, hogy jeleket hagyjanak az újságíróknak az intézet honlapján, amelyekből kiderül, a sztori kamu. "A honlapon felsorolt kutatók nem létező személyek, erre egy egyszerű internetes keresésből rá lehetett jönni. Ráadásul a szakértők közé híres emberek, rocksztárok, labdarúgók, színészek neveit is becsempésztük, ami szintén árulkodó jel volt. Ahogy az is, hogy a fotó alapján amúgy patinásnak tűnő intézetnek nem volt telefonos elérhetősége, illetve a domén fenntartója egy budapesti magánszemély volt, ami szintén ellenőrizhető az interneten. Igaz, minden fiktív munkatársnak volt saját, élő e-mail címe" - mesélte Dezső András.

Órákkal azután, hogy az intézet e-mail címéről Dezső kiküldte az angol nyelven megírt sajtóanyagot, a hír megjelent a Google hírgyűjtő oldalán, a Google News-on. "Oda viszonylag könnyen be lehet nyomni egy hírt. Vannak olyan ingyenes szolgáltatások a neten, amelyek sajtóanyagok terítésével foglalkoznak. Lényegében külső kontroll nélkül bármit be lehet juttatni a nemzetközi hírfolyamba, azaz bárki bármilyen baromsággal manipulálhatja a médiát" - magyarázza Dezső András, aki szerint a Google hírgyűjtő oldalán megjelenő, Magyarországgal kapcsolatos híreket több hazai médiumnál is figyelemmel kísérik. Így történhetett, hogy a hírről a Google News-on keresztül értesült Index elsőként számolt be az ARI "kutatásáról". "Ezzel egy időben a nyomtatott bulvárlapokat is célba vettem. Az egyik országos lap rákapott, így másnap már hozta is a sztorit" - emlékszik vissza az értelmi szerző. De a médiagépezet másnap indult be igazán, amikor a magyar nyelvű sajtóanyagot küldték szét, ezúttal Varga Gábor álkutató e-mail címéről. Mivel a sajtóanyagban Varga e-mail címe és magyar mobilszáma is fel volt tüntetve, nyomban jelentkeztek az újságírók.

Innen pedig már nem volt megállás. A hír néhány órán belül megjelent az internetes portálokon, a rádiókban, televízióban, mi több, az egyik nemzetközi hírügynökség oldalán is. Egészen addig, amíg az Index le nem buktatta. "A hírt elsőként közlő indexes újságírónak már az első perctől kezdve gyanús volt a sztori, ezért jobban utánanézett. Ő vette észre, hogy a kutatók nevesincs emberek, s neki lett gyanús az is, hogy nincs vezetékes telefonszám az intézethez" - mondják a hackerek. Mindenesetre érdekes, hogy órákkal a lebukás után az egyik kereskedelmi tévé naponta jelentkező esti műsorában az ismert műsorvezető lelkesen beszámolt a szenzációs felfedezésről.

Kresalek Dávid néhány dolgot befejezésül szeretne tisztázni: "filmünkkel nem akarjuk lejáratni az átvert médiumokat, és nem állítjuk azt sem, hogy bizonyítottuk: a magyar sajtó en bloc rosszul végzi a munkáját. Ugyanakkor be tudtuk mutatni "in vivo" a médiahacket mint jelenséget, illetve a média működési mechanizmusait. Másrészt fel akartuk hívni a közönség figyelmét, érdemes némi szkepticizmussal olvasni a sajtóban megjelenő információkat, tudatosabb médiafogyasztóként el lehet választani a konkolyt a búzától, a hasznos, tárgyszerű információt a pletykáktól, álhírektől, álszenzációktól."