Két elnökjelölt maradt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) hétfői rendkívüli közgyűlésére, miután a harmadik, Genzwein Ferenc, a monori Cavern Italgyártó Zrt. néven működő cég résztulajdonosa a magyar labdarúgás erkölcsi válságára hivatkozva visszalépett a megméretéstől. Az elnöki posztért így Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) elnöke és Pellady Péter, az MLSZ marketingmenedzsereként is tevékenykedő üzletember mérkőzhetett meg. A párosítás önmagában is pikáns volt, hiszen Kisteleki volt az, aki több hónapos küzdelemben elérte a korábbi MLSZ-elnök Bozóky Imre megbuktatását (HVG, 2006. január 14.), ami egyben Lothar Matthäusnak, a futballválogatott szövetségi kapitányának távozását is jelentette. Matthäust pedig éppen Pellady hozta Magyarországra, míg Pellady cége, a Derball Kft. révén az MLSZ-hez befolyt szponzorpénzekből 30 százalékot kapott - további 20 százalék illette meg a német trénert.

A jelöltek érdeminek semmiképpen nem nevezhető kortesbeszéde után rögtön következett az első furcsaság. A levezető elnök bejelentette, a választásról nem nyitnak vitát, ám Kovács Attilának, az 1999-ben leváltott MLSZ-elnöknek mégis szót ad. Ezt azzal indokolta, hogy Kovács még akkor jelezte felszólalási szándékát, mielőtt arról határoztak volna, hogy senki nem beszélhet. Kovács amellett korteskedett, hogy ne halasszák a döntést későbbre, mivel az kínos lenne a horvátokkal közös 2012-es labdarúgó-Európa-bajnoki pályázat és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) közelgő budapesti kongresszusa előtt. Kovács persze nem véletlenül agitált; elterjedt ugyanis, hogy a profi klubok képviselői az elnökválasztás elhalasztása mellett vannak.

Ennek ellenére a 96 megjelent küldött 94 érvényes szavazatot produkált, mégsem született döntés, mert Kisteleki 61 voksa hárommal maradt el az alapszabály szerint szükséges kétharmados támogatottságtól. "Visszalépek a jelöltségtől, amennyiben Pellady Péter is megteszi ezt" - jelentette be ekkor általános elképedésre Kisteleki. Pellady ezt nyilvánosan meg is tette, Vörös Tamás, a Somogy megyei labdarúgó-szövetség élén álló levezető elnök azonban ezt nem hagyta annyiban, és rögvest vitát nyitott az ügyben. A felszólalók - a korábbi ligaelnök Szieben László kivételével - arról próbálták meggyőzni Kistelekit, vállalja a második fordulót is.

A következő szavazás előtt Kisteleki bejelentette, mivel a többség így akarja, fenntartja jelöltségét, míg Pellady egy darabig tartotta magát ahhoz, hogy a kölcsönös visszalépések miatt nincs jelölt. Majd ő is kibökte, hogy vállalja a második fordulót. Vélhetően ez volt a hiba, mivel ebben a körben Kisteleki 66:30 arányban vitte el a szavazatok több mint kétharmadát. Ha pedig Pellady kiszállt volna, jó eséllyel támadhatta volna meg a közgyűlés jogszerűségét. Meglehet, ezt ezek után is megteszi. "Nem volt az alapszabálynak megfelelő és törvényes a választás" - mondta a közgyűlésről távozóban, hozzátéve, hogy jogászaival konzultál az esetleges jogi lépésekről.

A hol kaotikusnak, hol komikusnak ható választási procedúra egyenesen következett a kampányból. A Bozóky bukását jelentő, az MLSZ felügyelőbizottságának felkérésére készített és idejekorán megszellőztetett könyvvizsgálói jelentés célpontja Bozóky és Matthäus volt, de a dokumentumban feltárt, meglehetősen vaskos jutalék miatt Pelladynak is több ellensége támadt a MLSZ küldöttei között. Ő pedig hét főszponzor 462 millió forintjának megszerzését is magának tulajdonítva azzal védekezett, hogy két év alatt több mint 1 milliárd forinttal járult hozzá az MLSZ bevételeihez. Pelladynak egyébként nem volt túl sok lehetősége kampányolni, az amatőrök múlt heti velencei értekezletére például be sem engedték, hogy elmondhassa programját, így azt fizetett újsághirdetésben jelentette meg. Ebben az amatőröknek évi 200 millió forintot, a profiknak pedig a következő hat évre minimum 4,7 milliárdot ígért.

Kapott a kampányban Kisteleki is, mégpedig Bodnár Györgytől, a HTD Szaknévsor Kiadói Kft. ügyvezetőjétől, aki korábban a futball tévés közvetítési jogait birtokolta. Állításai szerint az újdonsült MLSZ-elnök utasítására a hivatásos csapatok gazdasági ügyleteinek lebonyolítására alapított Profi Liga Kft.-től 40 millió forintot utaltak az MLL-hez abban az időben, amikor a pénz címzettjének és a Profi Liga Kft.-t 100 százalékban tulajdonló Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligának is Kisteleki volt az elnöke. További nettó 94 millió forintot pedig helyezési díj címén kaptak meg a bajnokságban elöl végzett csapatok tavaly. Ez jóval nagyobb összeg, mint amiről ligahatározat volt, a bajnok Debrecen például 40 millió forintot kapott az eredetileg meghatározott 10 millió helyett. Az osztogatás állami pénzből történt, mivel ahhoz a Profi Liga Kft. által kibocsátott 3,1 milliárdos reorganizációs kötvény jelentette a forrást, amit a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) jegyzett le. Erre már ugrott a kampányban magát háttérbe szorulónak érző Pellady is, és cége, a Pellady Invest AG ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Az MLL közleményében csupán a 40 millió forintos pénzmozgásra reagált, szabályszerűnek nevezve az ügyletet.

A diadalmenetnek nem nevezhető választási győzelem után nemcsak az a kérdés, vajon valaki megtámadja-e a közgyűlést, hanem az is, hogy Kisteleki mennyire tud úrrá lenni a futballberkekben tapasztalható megosztottságon - amit részben az ő személye okozott -, illetve a szövetség anyagi válságán. Jellemző például, hogy az elnökségi tagságra jelölt befolyásos sportvezetők közül a nyíltan is Pellady mellett megjelenő, Kisteleki megválasztását megakadályozni kívánó Szieben László, a Fehérvár F.C. Kft. tulajdonosa, illetve Kutasi Róbert, a REAC, valamint Sallói István, a Diósgyőr küldötte az elnökválasztás után visszalépett az elnökségi tagsági jelöltségtől.

Közben az MLSZ kasszája üres - legalábbis a Bozóky távozása után a szövetséget irányító ad hoc bizottság jelentése szerint. Abban ugyanis az áll, hogy az idei évre az MLSZ-nek 512 millió forint kötelezettségvállalása van, amivel szemben 212 millió forint követelésállományt tud felmutatni. Még a válogatott labdarúgóknak is tartoznak a 2004-2005-ben játszott meccsek prémiumaival, összesen 42 millió forinttal. Az egyenlegen az MLSZ-ben most folyó adóhatósági vizsgálat gyaníthatóan csak ronthat. Ahogy bizonytalanságot okoz az is, hogy az OTP-Mol Bozsik Labdarúgó Akadémia elnevezésű utánpótlásprogram két névadó szponzorcége nemrégiben felfüggesztette az évi 550 millió forintos támogatás folyósítását. Mindenesetre jellemző, hogy Kisteleki az MLSZ-kassza állapotát firtató HVG-kérdésre csak annyit válaszolt: "Fogalmam sincs."

KELEMEN ZOLTÁN