,,Megtiszteltetés, hogy a múzeumok hozzájárulhatnak a központi költségvetés terheinek csökkentéséhez" - ironizált Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója azon az augusztus eleji kormányhatározaton, amely szerint minden minisztériumi intézménynek "maradványértéket" kell képeznie, azaz nem költhetik el a 2005-re korábban előirányozott összeg egy részét. Mivel a múzeumok hitelfelvételre nem jogosultak, a megrázó erejű megvonást valahogyan ki kellene gazdálkodniuk. Erre az előzmények után azért sem számíthattak, és nem is készülhettek fel rá, mert az elmúlt két évben a kulturális tárca a viszonylagos bőség forrása volt: a múzeumfejlesztésre Hiller István minisztersége idején meghirdetett Alfa program mintegy 1 milliárd forintjából egyre-másra szerveztek nagyszabású kiállításokat.

A százezres közönséget vonzó kiállítások között is rekordot döntött az MNG a Munkácsy a nagyvilágban című tárlatával (lásd táblázatunkat a 94. oldalon). Mintegy 360 ezren nézték meg a legsikeresebbnek tartott magyar festő - többnyire külföldi - magángyűjteményekből kikölcsönzött képeit a július 31-e helyett augusztus 21-éig meghosszabbított kiállításon, amely még menet közben is gazdagodott új képekkel. A rendezők jó érzékkel, a június 25-én tartott Múzeumok éjszakáján egészítették ki a művész Ásító inas című festményével a gyűjteményt, amelyet a londoni Sotheby's árverésén legtöbbet ajánló Pákh Imre adott kölcsön az MNG-nek. Az utolsó hetekre pedig még egy Pákh-képpel bővült a kiállítás, amely ezzel a Mosónők című olajfestménnyel lendített egyet az amúgy is meghökkentően nagy érdeklődésen. Ám a tárlat ennek ellenére sem hozott nagy hasznot - bár Bereczky szerint ráfizetéses sem volt. Ennek egyik magyarázata, hogy az 1500 forintos belépőjegyet csupán a látogatók egyharmada fizette ki, ugyanennyi volt mind a kedvezményes jegyet váltók, mind pedig a tiszteletjegyesek aránya. A kiállítás rendezésére eredetileg 70 millió forintot szánt az MNG; a tárlat végső szaldóját csak a tényleges költségek ismeretében, azaz a bontás, visszaszállítás lezárultával vonja meg Bereczky.

Arra azért elég lesz az évi 800-900 millió forintból gazdálkodó MNG-nek a Munkácsy-kiállításból származó mintegy bruttó 280 millió forintos jegyárbevétel, hogy - a múzeumok között szinte egyedüliként - nagy áldozat nélkül félretegye a kulturális tárca által számára előírt 111,6 millió forintos maradványértéket. Legalábbis nem kell visszamondania az előre tervezett programokat, és más múzeumokkal ellentétben arra sem kényszerül rá, hogy a fűtésen vagy a világításon, netán a teremőrzésen spóroljon. "Azért a tervezettnél kevesebb jut majd az épület felújítására, a műtárgyállomány javítására vagy képvásárlásra" - utalt Bereczky, miből jön össze a megtakarítandó összeg.

A múzeumokat augusztus elején szólította fel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), hogy augusztus 17-éig készítsenek intézkedési tervet arról, mely költségeik lefaragásával, illetve átütemezésével tesznek eleget a maradványérték-képzésnek. Bár a tárca szerint az előírt számok még nem véglegesek - csupán "tárgyalási alapnak" tekintendők, amiről a hét közepén, lapzártánk után még egyeztetnek az intézményekkel -, a múzeumvezetők nem túl bizakodók. "Kezelhetetlen mértékű az idei megszorítás" - summázta kollégái véleményét Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Az 1,1 milliárd forint éves költségvetésű intézménynek több mint egyhavi támogatását, 108 millió forintot kell megtakarítania az utolsó harmadévben. "Azt javasoljuk, ennek fejében mi is csúszhassunk négy hónapot az állam felé bizonyos fizetési kötelezettségeinkkel, például az adóelőlegekkel" - tolmácsolja Baán a múzeumigazgatók közös álláspontját, amellyel a tárcaegyeztetésen fognak előállni, gyaníthatóan nem túl nagy sikerrel.

Olyan nagy érvágást jelent a lefaragás az Iparművészeti Múzeumnak, hogy - Vámoslovai Zsuzsanna igazgatóhelyettes szerint - október közepéről valószínűleg novemberre kell halasztaniuk a fűtési szezon kezdetét, és ezenkívül az alkalmazottak még a munkájukkal kapcsolatos mobilhívásaikat is saját zsebből lesznek kénytelenek fizetni. De a megszorítás a tervezett programokat is felborítja: vissza kellett mondani például több kortárs iparművész életmű-kiállítását. Nem hajlandó viszont spórolni a múzeum az évek óta dédelgetett, a teljes Esterházy-kincstárt bemutató kiállításán. Előreláthatólag el kell viszont halasztania a Műcsarnoknak a decemberre beharangozott, Pszichotrip című tudománytörténeti kiállítást, és Fabényi Júlia főigazgató szerint valószínűleg a külsős teremőrök egy részéről is kénytelen lesz lemondani az intézmény. Pedig a Munkácsy-kiállításig éppen a Műcsarnok tartotta a látogatócsúcsot a február végén zárt Mesterművek - 400 év francia festészete című kiállításával.

A kulturális tárcánál azonban bíznak benne, hogy a központi költségvetés korlátozott lehetőségei nem blokkolják le a tavaly indított Alfa programot, amelynek keretében mind 2004-ben, mind pedig az idén 400-400 millió forinttal támogatta a tárca a múzeumok kiemelkedő tárlatait. "Az elmúlt egy-két év nagyszabású kiállításai divattá tették a múzeumba járást" - vélekedik Koncz Erika helyettes államtitkár. Az idei megszorítások ellenére a program jövőre is folytatódik, és a minisztériumi keretből jócskán jut majd az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeumnak, amely Baán szerint több, minden eddigi rekordot megdöntő produkcióra készül. Három év alatt összesen 250 millió forintot szán az NKÖM a 2006. március 17-én nyíló, Luxemburgi Zsigmond korát bemutató kiállítás megrendezéséhez, amely félmilliárd forintos összköltségvetésével az eddigi legnagyobb szabású magyarországi bemutató lesz. Ezt megelőzően, januárban nyílik az El Greco-Velázquez-Goya: Öt évszázad spanyol festészetének remekművei című kiállítás, amelynek 100 millió forintos költségeihez várhatóan 30 millió forinttal járul hozzá az NKÖM.

A tárca mindkét tárlatot kezességvállalással is segíti: az utóbbira az ígéretek szerint 30 milliárd forint, míg a Zsigmond korabeli művészetet bemutató tárlatra 44 milliárd forint erejéig vállal garanciát az állam az esetleges károk megtérítésére. Saját bevételeiből gazdálkodja ki ugyanakkor a Szépművészeti a júniusban nyíló Rembrandt-kiállítás megrendezését, a csúcspont pedig a múzeum december 1-jei születésnapján nyíló Van Gogh-tárlat lesz, amellyel talán még az 1983-as, Mátyás király korát bemutató kiállítás 500 ezres látogatói rekordja is megdől.

G. TÓTH ILDA