Január közepén lakása közvetlen közelében agyonlőtték Feliksz Nejmant, a Moszkeb nevű moszkvai taxivállalat kereskedelmi igazgatóját. A 39 éves férfinak egyetlen bűne volt: húsz nappal korábban az őáltala irányított cég lett annak a pályázatnak a győztese, amely eldöntötte, hogy Moszkva nemzetközi repülőterén, a Seremetyevo-2-n mely vállalkozás járművei vehetnek fel hivatalosan utasokat. A részben a moszkvai városvezetés tulajdonában lévő, saját szervizzel és korszerű gépkocsikkal rendelkező Moszkeb azzal nyerte meg a pályázatot, hogy vállalta: a repülőtérre 678 rubelért (1 rubel = 7 forint), a városba pedig 700- 1400 rubelért szállítja az utasokat. A Seremetyevót korábban szinte teljesen ellenőrzése alatt tartó, főként illegálisan tevékenykedő feketézőket alkalmazó taximaffia jóval többért, minimum 4500 rubelért vitte be a repülőtérről a moszkvai viszonyokat nem ismerő utasokat, és a bűnszövetkezet vezetői valószínűleg úgy látták, a Moszkeb látványos megjelenése jelentősen rontja majd üzleti lehetőségeiket.

Az orosz főváros más pontjain is dúl a háború a mintegy 4 ezer hivatalos és becslések szerint legalább 15 ezer feketéző taxis között. A legsúlyosabb a helyzet a pályaudvarok környékén, ahol szinte minden héten tömegverekedésbe torkollik az érdekellentét. Míg a repülőtéri és pályaudvari feketézők a hivatalos fuvarosoknál magasabb viteldíjat igyekeznek kicsikarni a kuncsaftoktól, a moszkvai utcákon közlekedők a hivatalos árnál 10-20 százalékkal kevesebbet kérnek. Az utóbbiak általában nem tagjai a taximaffiának, többségük olyan autós, aki adómentes fuvarozásból igyekszik fizetéskiegészítéshez jutni. A moszkvai városvezetés január utolsó napjaiban jóváhagyta azt a szabálytervezetet, amely fokozatosan kiszorítaná a feketézőket a pályaudvarok közeléből: az újonnan létrehozandó drosztokat csak az engedélyt szerzett és a taxisetikát elfogadó fuvarozók használhatnák. A rendszer gyenge pontja, hogy a szabály betartatására hivatott rendőrök jelentős része némi vesztegetési pénz fejében nem zavarja el a feketézőket.

Bár a taxifrontot továbbra is az erőszak és a szabályozatlanság jellemzi, a helyzet valamivel jobb, mint a szocializmus éveiben, illetve a kilencvenes évek eleji vadkapitalizmusban. Míg a nyolcvanas években némi szerencse és nem csekély meggyőző erő kellett ahhoz, hogy valaki rávegye a benzinszagú Volgák sofőrjeit munkájuk elvégzésére, mostanra valóban létrejött néhány olyan taxis cég, amely a jelek szerint a minőségi személyfuvarozást tekinti feladatának. A hivatalos piacot jelenleg a múltat és a jövőt ötvöző, 2 ezres autóparkot kiépített Novoje Zsoltoje Takszi uralja: a sárga Volgák még benzinszagúak ugyan, ám a sofőrök segítőkészek, és számlát is hajlandók adni. Szakértők szerint a feketézőket csak akkor lehet kiszorítani a piacról, ha még legalább 10 ezer hivatalos taxi jelenik meg a metropolis utcáin. Igaz, ezzel teljesen elveszne a moszkvai taxifogási kísérleteket belengő romantika: esély sem lenne arra, hogy a legügyesebbek szirénázó rendőrautóval, tűzoltóautóval vagy garázsba tartó trolival tegyék meg az utat az áhított célállomásig.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA