A paprikabotrányban a balhét egyelőre, úgy tűnik, a májrákot okozó aflatoxinnal szennyezett árut szállító gyártócégek viszik el (HVG, 2004. november 6.). Mégpedig a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel vétségének súlyosabb verziója felé tendál az ügy, legalábbis a Nemzeti Nyomozó Iroda a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. három vezetőjének gyanúsítottként történt kihallgatása után a múlt héten már azt közölte, hogy a cég a spanyol importpaprika laboratóriumi vizsgálati eredményét "részben ismerve, illetve azokat meg nem várva" az őrleményt felhasználta, bekeverte és forgalomba hozta. Ráadásul az eddigi három mellett újabb vállalkozások keveredtek gyanúba: a tiszaalpári Naturalpár Kft. és a szegedi Rubin Paprikafeldolgozó Kft., sőt további két, meg nem nevezett gyártó termékében talált aflatoxint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), igaz, a megengedett 5 mikrogrammos határérték alatti mennyiségben. Ez pedig nem elegendő a két cég megnevezéséhez, még akkor sem, ha az aflatoxinról tudott, hogy nincs legkisebb hatástalan dózisa, valamint állítják, hogy a gombatoxin csakis importtal kerülhet a végtermékbe. A HVG ezt firtató kérdésére Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője közölte: csak akkor léphetnek fel jogilag a két cég ellen, ha bebizonyosodik, hogy az általuk használt import a határérték feletti mennyiségben tartalmazott gombatoxint.

Miközben a fogyasztókat az izgatja, vajon mióta és mennyi méreganyagot tartalmazó fűszerpaprikát ehettek meg, a hatóságok mossák kezeiket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), illetve az ÁNTSZ kitart amellett, hogy időben megtették a szükséges lépéseket, még ha ez augusztustól, az első szennyezett tétel megbukásától október végéig, valamennyi fűszerpaprika-termék visszarendeléséig tartott is. Az ÁNTSZ saját verziója szerint augusztus 31-én kérdezett rá az agrártárcára, kerülhetett-e forgalomba aflatoxinos paprika, ám erre nem érkezett egyértelmű válasz. Pontosabban annyi, hogy a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi Állomás már tett feljelentést a sükösdi és a kalocsai fogás miatt. Így az ÁNTSZ csak október 7-én, a kereskedelmi forgalomból vett első megbukott minta után intézkedhetett.

Az ÁNTSZ teljes tudatlansága ellen szól ugyanakkor, hogy a Délmagyarország című online lapnak a Csongrád megyei főállatorvos korábban - mielőtt az Országos Tisztiorvosi Hivatal kommunikációs osztályához központosították volna paprikaügyben a tájékoztatást - még úgy nyilatkozott: a Bács-Kiskun megyei eset után augusztus végén, szeptember elején a tiszti orvosi szolgálattal közösen "szállták meg" a Szegedi Paprika Rt.-t és hat másik megyei gyártót. De az ÁNTSZ már ez előtt, a Bács-Kiskun megyei fogásról is értesült az illetékes főállatorvostól, amit a HVG-nek Németh Imre földművelésügyi miniszter is megerősített. Bujdosó László tiszti főorvos ezzel együtt többször utalt arra, hogy ha előbb jutottak volna információhoz, hamarabb léphettek volna fel. Állatorvosi körökben az élelmiszerek ellenőrzésének rendjéről szóló rendeletet emlegetik, amely az ÁNTSZ feladataként írja le az import élelmiszer-nyersanyagok és élelmiszerek közegészségügyi alkalmasságának ellenőrzését.

Hunyó lehet az agrártárca is, ahol belső vizsgálatot indítottak az ügyben. Bálint Tibor országos főállatorvosnak azzal a körülbelül két héttel kell elszámolnia, ami a szennyezett tételek augusztusi zárolása és az országos ellenőrzések szeptember 13-ai elindítása között telt el. Bálintot Tóth István fideszes képviselő ráadásul azzal vádolta meg, késlekedésének oka, hogy ő a Herz Rt. igazgatóságának elnöke (HVG, 2004. február 14.). Márpedig a Herz a Pick Rt. tulajdona, csakúgy, mint a botrányban érintett Szegedi Paprika Rt.

Egyelőre Bujdosónak vagy még inkább az ÁNTSZ-t felügyelő új egészségügyi miniszternek, Rácz Jenőnek áll a zászló a hatósági tilitoliban. Legalábbis a paprikaügy kirobbanását követő harmadik napon már eldőlt, hogy a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBH) az Egészségügyi Minisztérium fennhatósága alá kerül. "Rácz Jenő egyszerűen jobban fekszik a miniszterelnöknél, mint Németh Imre" - véleményezte a HVG-nek az átrendeződést az egyik, neve elhallgatását kérő élelmiszer-ellenőrző szaktekintély. A MÉBH által koordinált 11 intézmény közül ugyanis hét az FVM-hez tartozik, és csak négy áll az egészségügyi miniszter felügyelete alatt (lásd ábránkat). A hivatalt így az agrárminiszter irányíthatta, igaz, a kormányrendelet szerint az egészségügyi miniszter egyetértésével, s az irányító testületbe a két minisztérium egyaránt két-két tagot jelölhetett.

A MÉBH jelenlegi hatáskörével amúgy nem látszik zsíros falatnak, hiszen mindenféle hatósági jogosítvány nélküli, inkább látványintézmény, az idevágó kormányrendelet szerint "az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs, koordináló, az EU központi szerveivel és a tagállamok élelmiszer-biztonsági szerveivel kapcsolattartást végző szervezet", amely javaslatot tehet "az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához". Viszont májusi felállítása óta pedzegetik, hogy több más EU-tagországhoz hasonlóan hatóságként kellene működnie. És persze nagyobb költségvetéssel: jelenleg a 25 fős magyar hivatal 200 millió forintos büdzsével rendelkezik, ezzel szemben az osztrákok például 68 millió euróval sáfárkodhatnak.

Kapóra jön az új élelmiszer-biztonsági szerepkör az egészségügyi oldalnak. A nemrég beiktatott Rácz Jenő az elődjéénél karcsúbb minisztériumot örökölt, hiszen a családügyi és szociális terület az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz (ICSSZEM) került (2004. október 23.), ráadásul beiktatásakor nem ígérhetett mást, mint elmaradó egészségügyi reformot. A Rácz által felügyelt szervezetek közül az ÁNTSZ a karcsúsítás kellős közepén tart, a milliárdos költségvetési lefaragást nyögő intézménynél éppen harminc labor leválasztása és privatizációja van napirenden (HVG, 2004. október 30.). Németh a HVG-nek úgy értékelte a váltást, hogy "csupán az első helyen felelős miniszter változik". Ha valóban csak ennyi lesz a módosulás, a rendszer továbbra is széttagolt marad: az egészségügyi és az agrártárca mellett az ICSSZEM is szerepet kap, miután a gazdasági tárcától hozzá kerül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF). A hatóságok közötti rivalizálás nem új keletű, az élelmiszer-ellenőrzés ugyanis biztos megélhetést jelent az annak jogát birtokló hivatal számára. Szakmai körökben úgy emlékeznek, hogy az ÁNTSZ korábban több esetben is szembekerült a sok egyéb mellett - több európai ország gyakorlatához hasonlóan - élelmiszer-minőséget is vizsgáló FVF-fel. Utóbbi máris megkapta a magáét a paprikaügyben megerősödött Bujdosótól. "Nem szakemberek megint állítanak valamit" - reagált Bujdosó arra a hírre, hogy a főfelügyelőség vegyszermaradványt lelt egy Romániából származó étolajban.

A kormány, miközben a gyártókra igyekszik hárítani a felelősséget, november 3-án - legalábbis a szóvivői tájékoztatón elhangzottak szerint - megbízta a gazdasági és a földművelésügyi minisztert, harminc napon belül tegyenek javaslatot arra, hogy a hungarikumok csomagolásán szerepeljen a termék összetétele és az alkotóelemek származási helye. Mivel azonban a hungarikumokra nincs jogszabályi meghatározás, az uniós csatlakozás után pedig nem is lehetne ilyet alkotni, valójában arról van szó, hogy az EU által elfogadott oltalom alatt álló, földrajzi árujelzőkkel ellátott termékekre - mint például a szegedi és a budapesti téliszalámi, a csabai és a gyulai kolbász vagy éppen a szegedi és kalocsai fűszerpaprika-őrlemény - szólna a készülő előírás.

KELEMEN ZOLTÁN, VITÉZ F. IBOLYA