Színháztermek, zenei és kortárs képzőművészeti műhelyek, vendéglők, régiségboltok, zenés kocsmák nyílhatnak majd a IX. kerületi Közraktár utca és a Duna-part között a mintegy 120 évvel ezelőtt épült, ám évtizedek óta kihasználatlanul álló, romos közraktárakban. A főpolgármesteri kabinet a múlt héten többéves huzavona után ugyanis úgy döntött, nem bontatja le a három épületet, hanem pályázattal keres befektetőt azok hasznosítására. "Az egyetemek vonzáskörzetében lévő terület kiválóan alkalmas arra, hogy a londoni Covent Gardenhez hasonló közösségi-szórakoztató központ jöjjön létre" - mondta a HVG-nek Schiffer János, kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki a kezdetektől ellenezte azt a tervet, hogy az épületeket egyszerűen dózerolják el, és a helyükön a szomszédos Nehru part meghosszabbításaként parkot létesítsenek.

Az elmúlt években több tanulmány is készült a terület hasznosításáról, és több befektető is jelentkezett. Az érdeklődők között volt például az AP Sundance Kft. ügyvezetője, Grant Boyd-Gibbins is, aki Nagy-Britanniában épp ipari ingatlanok felújításáról híres, Budapesten pedig az egykori Pamuttextil Művek XI. kerületi romos üzeméből varázsolt A kategóriás irodaházat Dorottya-udvar néven. "Az önkormányzat azt javasolta, keressük meg Rajk László építészt, ám hamar kiderült, hogy az ő tervei nem harmonizálnak a mi elképzeléseinkkel" - mondta a HVG-nek Boyd-Gibbins, aki (egyébként a budapesti Covent Garden-koncepcióval s annak névadójaként) saját építészeivel és Geszti Péter "kultúrmenedzselésével" szállt volna be a versengésbe. Ez azonban egy idő után már nem érdekelte az önkormányzatot. Rajk ugyanakkor a főváros megbízásából egy európai regionális kulturális centrum terveit készítette el: a háromból két épületet meghagyna, azokat üvegtetővel kötné össze.

Náluk is grandiózusabb tervvel állt elő a három épület mellé egy negyedik, mintegy 3 ezer fős koncertteremre is javaslatot téve a jelenleg a Millenáris Park művészeti igazgatójaként dolgozó Derdák András vezette kutatócsoport, amely az előző kormányzati ciklus végén a főpolgármesteri hivatal megbízásából készítette el tanulmányát. Derdákék 6 milliárd forintos költségvetéssel egy egész városnegyedet terveztek, éjjel-nappal nyitva tartó könyvtárral, zenekari próbahelyekkel, művészeti főiskolával, műtermekkel, vendéglátó-ipari egységekkel. Derdákot működtetőként még ma is érdekelné a projekt, és nincs egyedül azzal a véleményével, hogy célszerű volna nemzetközi tervpályázatot meghirdetni a közraktárak rekonstrukciójára. "A hazai építészlobbi protekcionizmusa miatt 15 éve nem írtak ki nálunk nemzetközi tervpályázatot, ami versenyellenes, és hátráltatja a magyar építészet fejlődését" ¨- csatlakozott e véleményhez Bojár Iván András, az Octogon című építészeti szaklap főszerkesztője.

"Eddig minden fejlesztési elképzelés a közlekedési kérdések tisztázatlansága miatt akadt meg, erre a közelmúltban készült el a műszaki megoldásjavaslat" - magyarázta Schiffer, miért kerültek a korábban készült tanulmányok sorra a hivatali fiókok mélyére (a főpolgármester-helyettes saját bevallása szerint az AP Sundance terveiről még nem is hallott). A főépítészi iroda legújabb iránymutatása alapján a városrendezésben jártas Urbanitas Kft. által elkészített tanulmány szerint a Közraktár utca forgalmát a föld alá vinnék, a felszínen pedig sétálóutcát építenének - persze, ha találnak hozzá a tervet finanszírozó befektetőt.

A fővárosi közgyűlés várhatóan novemberben dönt a pályázat részleteiről, ám annyi már biztosra vehető, hogy a kiválasztott befektetőt később építészeti tervpályázat meghirdetésére kötelezi az önkormányzat, amely aztán részt vesz annak elbírálásában is. Schiffer szerint ez lehet a garancia arra, hogy ne a befektető ízlése, hanem városképi szempontok határozzák meg az átalakuló közraktárak külsejét. A főváros bizonyos műszaki minimum teljesítését - a három épület rekonstrukcióját, átalakítását, a park rendezését, a parkolás, valamint a szükséges közlekedési korrekciók megoldását -, illetve kulturális-kereskedelmi funkció létesítését írja elő a jelentkezőknek, akik majdnem 10 ezer négyzetméternyi területet építhetnek be. Ezzel együtt az önkormányzati vezetők már arról is készségesen beszélnek, hogy a nyertes befektető árkádosítani fogja a Duna-parthoz közelebb eső épületeket, a folyó mentén pedig kerékpár- és gyalogutat épít. E leírás különben pontosan megfelel a Rajk irodájában található árkádos makettnek. Rajk egyébként a HVG-nek azt mondta: továbbra is érdekli a projekt.

G. TÓTH ILDA