Még ebben a hónapban megszabadul az első néhány állami sportingatlan fenntartási kötelezettségétől a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) tulajdonában álló Sportfolió Kht., hamarosan erről ír alá ugyanis szerződést a tárca, a vagyonkezelő, a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Vasas SC. E szerint 49 évre a sportegyesületé lesz a jelenleg is - egyébként érvényes bérleti szerződés nélkül, csupán az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján - általa használt Fáy utcai, Pasaréti úti és Folyondár utcai sporttelep vagyonkezelői joga.

A kvázi privatizációt jelentő 49 éves vagyonkezelői jog megmozgatja majd a befektetők fantáziáját - bizakodnak a sporttárcánál és a Vasasnál egyaránt, arra alapozva, hogy a XIII. kerület szívében ez az utolsó nagyméretű hasznosítható terület. Erre már mások is rájöttek: a futballcsapat körül korábban megjelent befektetőjelölteket is vélhetően a Fáy utcai ingatlan hasznosítási lehetőségei vonzották a labdarúgók közelébe, ahogyan a Vasas és az MTK utóbb elvetett egyesülésének ötlete mögött is ez állt, az MTK-ban érdekelt Várszegi Gábor Fotex-vezér területhasznosítási elképzelései által is vezérelve (HVG, 2003. március 29.). "A jelenlegi helyzetben a létesítmények vagyonkezelése jelenti az egyetlen lehetőséget arra, hogy a klubok önellátóak legyenek" - mondta a HVG-nek Markovits László, a Vasas SC elnöke. Szerinte a sportfinanszírozási rendszer elavult, mivel az állami támogatások első lépcsőben a szakszövetségekhez és a Magyar Olimpiai Bizottsághoz érkeznek, amiből a tényleges munkát végző egyesületek nem sokat látnak. Korábban a bérbe adott létesítmények bevételei az egyesületet illették, az új szerződéseknél viszont 2003 eleje óta ezek a pénzek a Sportfolióhoz futnak be.

A vagyonkezelői jog átadásával az állam teljesen kiszállna a fenntartásból, amire nincs pénze, így a három ingatlan működtetéséhez szükséges körülbelül évi 200 millió forintot a Vasasnak, illetve a befektetőknek kellene biztosítani a bevételekből. Némileg könnyítené a klub helyzetét, hogy nem kellene átvállalnia azt a szerződést, amelyet a Sportfolió még 2002 áprilisában kötött a Future Clean Rt.-vel a kezelésében lévő sportlétesítmények gondnoki feladatainak ellátására, s amelynek alapján a cég elég borsos áron méri a szolgáltatást (HVG, 2004. január 24.), s amelyet a vagyonkezelő egyébként is fel kíván mondani. Mivel a tulajdonos a magyar állam marad, az egyesületnek garantálni kell az állagmegóvást, 5 százaléknyi állagromlás indokot jelenthet a szerződésbontásra. A Vasasnál azonban ez most fel sem merül, a klubvezetők multifunkcionális sportcentrumról, felújított stadionról és uszodáról álmodoznak.

A legnagyobb falat a 133 ezer négyzetméteres Fáy utcai sporttelep hasznosítása lesz, amelyből körülbelül 40 ezer négyzetmétert ajánlanának fel a nem sportcélú beruházást tervező befektetőknek, amivel - állítja Markovits - "nem csökkenne a sportkapacitás". Ez a felajánlás két variációban történhet. Az egyik szerint a KVI értékesíti a területet, a befolyó összeget pedig átutalja a Vasas számára, amely azt kizárólag a Fáy utcai sportlétesítmények fejlesztésére fordíthatja. Ez az egyesület számára nyilván akkor lenne megnyugtató, ha a költségvetési törvényben garanciát kapna arra, hogy a terület ellenértéke hozzá kerül. A másik lehetőség az, hogy az üzleti célra felajánlandó rész a Vasas vagyonkezelésében maradna hasznosításra, és az innen származó bevételeket is a létesítmény fejlesztésére használhatnák.

Mindkét eshetőségre igaz, hogy a jelenleg "különleges városi jelentőségű sportterületként" (K-SP) nyilvántartott ingatlan nem sportcélú hasznosításra szánt részét intézményi övezetté kell átminősíteni. Míg ugyanis a Fáy utcai K-SP-területre 30 százalék a megengedett beépíthetőségi arány, és a sportcélú ingatlanokon kívül csupán vendéglátóegységek és szálláshelyek építhetők, addig az intézményi övezetben 60 százalékos a beépíthetőség, méghozzá akár irodákra vagy bevásárlóközpontra is. Lakóparkra viszont nem, bár márciusban éppen azért szakadtak meg a tárgyalások a sporttárcával, mert az egyesület akkor még ilyesmiben gondolkodott, de ahhoz szükség lett volna a terület tulajdonjogára is. Valamilyen biztosíték persze most is kellene a befektetőknek, ha a 40 ezer négyzetméter tulajdonjoga az államnál maradna. Ebben az esetben a tulajdoni lapra bejegyezhető földhasználati jogot kellene szerezniük, különben a beruházások banki finanszírozása nem jöhetne szóba. Az érintett terület egy részén jelenleg kínai piac van, az azt üzemeltető Novák és Novák Rt.-vel az év végén lejáró bérleti szerződést már fel is mondta az egyesület.

A kínai piac az egyéves felmondási idő miatt még jó ideig ott marad, mint ahogyan az övezeti átsorolás is időigényes, hiába támogatja azt a GYISM, a döntésre a fővárosi és a kerületi önkormányzatok jogosultak. A politikai akaraton vélhetően nem múlik: a fővárosban és Angyalföldön is a jelenlegi kormánykoalíció van többségben. "Ez az ügy nem politikafüggő, a jelenlegi konstrukció fennmaradásával ugyanis előbb-utóbb tönkremennének a létesítmények" - állította Markovits. Az átminősítéshez első lépésben a fővárosnak módosítania kell a településszerkezeti tervet, amire pedig kormányhatározat alapján, ötévente van lehetőség. "Ez egy hosszú procedúra, 2005 vége előtt nincs esély rá, hogy a befektetők elkezdhessék a beruházásokat" - mondta a HVG-nek Király Gabriella miniszteri megbízott. A klubelnök úgy számol, hogy a létesítmények egy részére még idén novemberben kiírhatják a pályázatokat, jövő tavasszal pedig megállapodhatnak a nyertesekkel.

Az önkormányzati döntések részletein azonban nagyon sok múlik a Vasas és a befektetők számára is. "Az esetlegesen eladható terület értékét 1-2 milliárd forintra teszik az értékbecslők, attól függően, hogy az önkormányzati határozatok alapján például milyen magasságú épületeket lehet építeni" - számszerűsítette egy-egy helyhatósági határozat rájuk gyakorolt hatását Markovits. Ha bejönne a 2 milliárd, átépítenék a futballstadiont, de akkor is csak egy "családias hangulatú" 5-6 ezer férőhelyes arénává. Emellett több műfüves pályát létesítenének, és befejeznék a több mint egy évtizede félbemaradt uszodát is, de elképzelhető fitneszterem, illetve olyan sportcentrum építése is, amelyet egyes extrémsportok - például a gördeszka vagy a mountain bike - művelői használhatnának. Ha az alsó értékhez közelebbi áron adja el az állam az ingatlant, vagy csak bérbe adja, akkor csupán a stadion "kipofozására", valamint egyetlen műfüves pályára futná, de az uszoda és a pénzt hozó egységek ez esetben is fölépülnének, legfeljebb időben jobban elnyújtva - tervezgetik a Vasasnál.

Egyszerűbb a helyzet a teniszezők, vívók, atléták, tornászok és sakkozók által használt és az ingatlanban utazók fantáziáját régóta izgató Pasaréti úti sportteleppel. Az 58 ezer négyzetméteres terület szintén sportövezetbe tartozik ugyan, de itt nincs szükség átminősítésre, mivel csupán 10 százalékot építettek be, szemben az ott lehetséges 35-tel, márpedig annyin a klubelnök szerint meg lehet oldani a befektetők számára is vonzó lehetőséget jelentő, de csupán sportcélú - vagy ehhez kapcsolódó - fejlesztéseket. Hasonló a helyzet a női röplabdázók és a teniszezők által használt 17 ezer négyzetméteres Folyondár utcai sporttelepen.

"Tíznél több komoly érdeklődő keresett meg bennünket április óta, amikor aláírtuk a szándéknyilatkozatot az ingatlanok átvételéről" - állítja Markovits. Többségük nyereségérdekelt gazdasági társaság, zömében kereskedelmi egységek terveivel, de akad közöttük, amelyik többfunkciós fitneszcentrumban gondolkodik - ami nyilván átértékelné a Vasas ez irányú hasonló elképzeléseit. Néhány nonprofit szervezet is érdeklődik, bármelyikük versenyképes ajánlata a klubelnök szerint előnyt élvezne a piaci szereplőkéivel szemben.

KELEMEN ZOLTÁN