Az eleve hátrányos helyzetű kistelepülések lesznek a legfőbb vesztesei az önkormányzati támogatások jövő évi lefaragásának. Az állami támogatás 120 milliárd forintos, vagyis mintegy 10 százalékos csökkentésének meghatározó részét, csaknem 50 milliárd forintot ugyanis azok a fejlesztési források teszik ki, amelyekből – legalábbis a népességszámhoz viszonyítva – nagyobb arányban részesültek az aprófalvak és az elmaradottabb térségek (lásd térképünket). Az útépítésekre, iskolákra, hulladék- és vízgazdálkodásra fordítható pénzekből az 50 ezresnél népesebb településeken az egy főre jutó támogatás átlaga az elmúlt bő 10 évben nem érte el a 20 ezer, az 500 fő alatti aprófalvakban viszont meghaladta a 124 ezer forintot.

HVG

A kormányzó szocialisták a jelek szerint lenyelték, hogy az önkormányzatok jövőre csak uniós forrásból számíthatnak fejlesztési pénzekre, azt viszont továbbra is vitatják, mennyi pénzért menynyi feladat ellátására kötelezhetők a települések. A feladatok ugyanis az elmúlt években egyre szaporodtak, miközben az ellátottak száma alapján járó úgynevezett normatívák az önkormányzatok szerint nem fedezték a költségeket. Való igaz, a települések többségében az oktatási kiadásokat például csak 60-70 százalékban állja az állam. Közben a normatívák száma is burjánzott: 1990-ben még csak 14 jogcímen kaptak ilyen támogatást az önkormányzatok, 2007-re viszont már 129-re növekedett a számuk.

Megoldás lehet a normatívák számának a csökkentése, amit a HVG-nek Oszkó Péter pénzügyminiszter is megerősített. A száznál több jogcím helyett így mindössze néhány maradna, igazgatási, oktatási, szociális és kulturális feladatok ellátására. Csakhogy a megtakarítás kulcsa nem a normatívák számában van, hanem azokban a törvényekben, amelyek a normatívák által finanszírozott feladatokat megszabják. Így például a közoktatási törvényben, amely meghatározza, kik számítanak halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak. Utánuk emelt összegű támogatás jár, ha bevonják őket az Arany János tehetséggondozó programba. Ha ezentúl egyetlen nagy kalapba dobják be az oktatási támogatások 5-10 százalékkal csökkentett összegét, akkor az önkormányzatok vagy kigazdálkodják a tehetséggondozás pluszköltségeit, vagy kevesebb tanulót vonnak be a programba.

Vagyis nem elég a normatívák számának a megnyirbálása, módosítani kell az ellátandó feladatokat meghatározó úgynevezett ágazati törvényeket is. A szociális jogszabályok például sokszor a gondozók számát, sőt a helyiség négyzetméterét is pontosan előírják, ami szűkíti az önkormányzatok mozgásterét. A szakemberek és az ágazati lobbisták viszont szakmai szempontból kérdőjelezik meg, lehet-e szabad kezet adni a településeknek. Efelett már egy évtizede dilemmáznak a törvényalkotók, most viszont legfeljebb négy hónap van a törvények kigyomlálására, bár a kormány még ennél is rövidebb időt, három hónapot szabott magának.

HVG

Ha mégsem tudnának megegyezni, marad a Pénzügyminisztérium eredeti javaslata, amely szerint a fejlesztési támogatásokon túl a további 70 milliárd forintból 30-at az oktatásban, 18-at a szociális, 3-at a kulturális ágazatban kell megspórolni. Az állam kevesebb pénzt adna egyebek között a művészeti oktatásra, az emelt szintű szociális ellátásra, valamint a megyei és fővárosi fenntartású múzeumokra és könyvtárakra. Mindez persze differenciálatlanul, vagyis függetlenül attól, hogy a település jól prosperál, vagy éppen hátrányos helyzetű.

SZABÓ YVETTE