A világ hatodik legnagyobb búzaexportőreként számon tartott Kazahsztán május 1-jei hatállyal negyed évre megtiltotta a gabonaexportot, hogy megfékezze a részben a túlzottnak tartott kiszállítások miatt meglódult, 18 százalékos inflációt. A döntés nehéz helyzetbe hozza a tavaly 20 millió tonnányi búzát betakarított volt szovjet tagköztársaság több szomszédját, elsősorban a világtengerekkel nem érintkező közép-ázsiai országokat, Tádzsikisztánt, Kirgizisztánt, illetve Azerbajdzsánt. Az idénre tervezett mintegy 10 millió tonnás kazah export ugyanis az érintett országokban a felhasznált gabona 15-20 százalékát adja, s mivel a szárazföld közepén lévő szovjet utódállamok ilyen áron máshonnan nem tudnak búzát importálni, a kazah korlátozások valószínűnek tűnő meghosszabbítása esetén jelentős áremelésre vagy a belföldi fogyasztás radikális csökkentésére kényszerülhetnek. Ez pedig a belpolitikai feszültségek kiéleződéséhez és éhséglázadásokhoz vezethet.

A helyzeten viszont javíthat, hogy Asztana csak a búzaexportot állította le, s egyelőre nem korlátozza a liszt külföldre szállítását. Ennek hátterében az áll, hogy míg a búzaexportőrök túllépték a kormányzat által javasolt kereteket, a lisztkereskedők még a hivatalos exportkvótát sem töltötték ki teljesen.

Oroszországban - ahol az élelmiszerárak emelkedése s az idén várható 10 százalék körüli infláció elégedetlenséget okozott - ugyancsak aggodalmat keltett a kazah döntés. A 140 milliós ország maga is exportál ugyan búzát, ám Szibériában és a Távol-Teleten elsősorban az egyszerűbben elérhető kazah alapanyagból sütik a kenyeret. Nem véletlen, hogy a távol-keleti városokban - például Habarovszkban és Vlagyivosztokban - az utóbbi hetekben 20-25 százalékkal emelkedett a kenyér és a péksütemények ára.

Az élelmiszerárak gyors növekedéséhez az is hozzájárul, hogy Oroszországban egy évvel ezelőtt lépett életbe az a törvény, amely megtiltotta, hogy nem orosz állampolgárok - elsősorban a többi volt szovjet tagköztársaságból érkezett vendégmunkások - áruljanak az oroszországi piacokon. A külföldiek elűzése több okból is hozzájárult a dráguláshoz: miközben az oroszok csak magasabb bérért hajlandók elvégezni a nehéz fizikai munkát, az üzbég, grúz, azeri és kirgiz árusokkal együtt eltűntek az általuk szállított, viszonylag olcsó zöldségek és gyümölcsök is.

Oroszországban egyébként politikai szempontból igencsak érzékeny időpontra esett az egész világot érintő árugrás. Tavaly decemberben parlamenti, idén márciusban pedig elnökválasztást rendeztek, s Vlagyimir Putyin államfő május 7-én adja át a hatalmat Dmitrij Medvegyevnek. A Kreml - csökkenteni akarva a szociális felszültséget - nyomásgyakorlással rávette a vezető élelmiszer-kiskereskedő láncokat néhány alapvető cikk (kenyér, tej, tojás és növényolaj) árának befagyasztására. A szovjet időkre emlékeztető, május 1-jéig érvényben lévő intézkedés nem eredményes: az infláció nem lassult le, a hivatalosan "szociális terméknek" nevezett pár árucikken elszenvedett veszteséget a kereskedők más termékek árának emelésével kompenzálták.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA