SZJA, EKHO

- Egységes lenne az adójóváírás, mértéke 18 százalék, havonta legfeljebb 11 340 forint lenne, a mostani évi 2,1 millió forint helyett 2,762 millió forint jövedelemig lehetne érvényesíteni.

- Megszűnne a lakásszerzési kedvezmény (az eladott lakás árából másik otthon vásárlására fordított összeg utáni adóbónusz), ezt csak korlátozottan (például idősek otthonában, ápolási intézményben vásárolt férőhelynél) lehetne érvényesíteni. Ugyanakkor az eladott lakásból származó bevétel után akkor kellene adózni, ha az értékesítésre a szerzéstől számított öt éven belül sor kerül (jelenleg ez 15 év), s az adót az adóhatóság méltányosságból elengedhetné-mérsékelhetné.

- Megszűnne a reklámcélból adott ajándékok adómentessége.

- Díszletezők is választhatnák az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást.

HELYI ADÓK

- Az építményeket, telkeket 2009-től a (forgalmi értékhez közelítő) számított érték alapján adóztathatnák az önkormányzatok. Az adó mértéke lakásnál és az ahhoz tartozó teleknél legfeljebb 0,5, más ingatlannál maximum 1,5 százalék lehetne. Az adó bevezetéséről, mértékéről, a mentességekről és kedvezményekről a települési önkormányzatok dönthetnének.

LUXUSADÓ

- A 100 millió forintot meghaladó számított értékű lakásokra és üdülőkre (a 100 millió forint feletti részre) a cégeknek is adót kellene fizetniük.

KISADÓK

- Megszűnne a kulturális járulék, az erdőfenntartási járulék, a tenyésztési, halászatfejlesztési és vadvédelmi hozzájárulás.

- Összevonnák a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást, az innovációs járulékot és a rehabilitációs hozzájárulást; ezek együttes mértéke 5,5 százalék, a mostaninál 0,4 százalékponttal magasabb, de alapjuk a jelenleginél szűkebb lenne.

JÖVEDÉKI ADÓK

- A cigaretta adója áprilistól és szeptembertől is nőne, minimumadója 28 százalék helyett jövő őszre 28,3 százalék lenne.

- A jövedéki bírság minimuma jogi személyeknél 100 ezer forintról 150 ezerre, természetes személyeknél 20 ezerről 30 ezer forintra nőne.

- Az illegális jövedéki termékek kiszűrése érdekében ismét ellenőrizhetők lennének a postai küldemények.

TÁRSASÁGI ADÓ

- Fejlesztési tartalék címén az adózás előtti nyereség 50 százalékával lehetne csökkenteni az adóalapot a mostani 25 százalék helyett, s ezt műemlékekre is el lehetne számolni.

- Valamennyi céltartalékkal növelni kellene az adóalapot.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

- Az alanyi adómentesség értékhatára évi 4 millió forintról 5 millióra nőne.

- Egyetemleges lenne az értékesítési láncban részt vevő kapcsolt vállalkozások adófizetési kötelezettsége.

- Magánszemélynek is áfát kellene fizetni, ha két naptári éven belül már negyedszer értékesít telket, illetve új, kétévesnél fiatalabb ingatlant (a negyedik után már meg kellene fizetni az áfát, viszont újra kezdődne a számolás, ha az illető a következő három évben nem ad el ingatlant). Értékesítésiszám-függetlenül áfát kellene fizetni a 15 millió forintnál értékesebb telek és új lakás után (a beszerzés áfája ilyenkor is levonható lenne).

- Árengedmény miatt csak akkor lehetne csökkenteni az adóalapot, ha abban előre megállapodtak a partnerek, illetve ha ezzel a határidő előtti fizetést vagy a vásárlás mennyiségét honorálja az eladó.

- A fordított adózás kiterjedne az ingatlanértékesítésre, ingatlanhoz kapcsoló szolgáltatásokra és a munkaerő-kölcsönzésre (ilyenkor az eladó nem számítja fel az áfát, hanem a vevő számol el vele).

- Megszűnne a helyesbítő és a sztornószámla (helyébe úgynevezett okirat lépne).

- Tevékenységtől függetlenül valamennyi kapcsolt vállalkozás együttese választhatná a csoportos adóalanyiságot.

- Saját rezsis beruházásnál nem lehetne menet közben levonni az áfát, hanem csak a beruházás átadásakor.

ILLETÉKEK

- A telek négy éven belüli beépítés esetén csak akkor lenne illetékmentes, ha az épített terület aránya legalább a helyben előírt mérték fele.

- A magyar vállalkozásokéhoz azonos mértékre csökkenne a külföldi székhelyű cégek itteni fióktelepének, kereskedelmi kirendeltségének bejegyzési illetéke.

ADÓZÁS RENDJE

- Az alakuló vállalkozások adatainak (például székhely, képviselő) valódiságát az adóhatóság a helyszínen ellenőrizhetné.

- Közbeszerzési eljárásokban megvalósuló tevékenységnél csak akkor lehetne az alvállalkozónak havi 100 ezer forintnál nagyobb összeget kifizetni, ha az igazolta, hogy nincs adó- és járuléktartozása.

- A mulasztási bírság maximális mértéke magánszemélynél 100 ezer forintról 200 ezerre, más adózónál 200 ezerről 500 ezer forintra nőne. A számla- és nyugtaadás elmulasztása, megsértése, feketefoglalkoztatás, idegen eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedne a bírság (most 100 ezer, illetve 200 ezer forint), a törvénysértő alkalmazott pedig 10-50 ezer forinttal lenne büntethető.