Úgy tűnik, bedobta a követ az állóvízbe Szetey Gábor önvallomása: a melegek jogainak korlátozását és kiszélesítését támogatók aránya is növekedett - egyebek között ez derül ki abból az ezerfős telefonos felmérésből, amit a HVG felkérésére július 7-8-án készített a Medián.

HVG

A Medián elmúlt években végzett felmérései meglehetősen stabil véleményeket tártak fel a homoszexualitással kapcsolatban. A lakosság nagy többsége a magánélet falain belül tolerálható jelenségnek tekintette az azonos neműek egymás közötti vonzalmát, amit egyharmaduk betegségnek, másik egyharmaduk pedig egyszerűen magánügynek tartott. Csak a lakosság bő egynegyede korlátozta volna jogi eszközökkel az életüket, igaz, még ennél is kevesebben voltak azok, akik emancipálták volna őket - megadták volna a házasodás vagy az örökbefogadás jogát. Ezzel egyébként Magyarország nem lógott ki nagyon a környező országok közül: az Eurobarometer 2003-as adatai szerint a melegházasság támogatottsága nagyon hasonló volt Szlovákiában (19 százalék), Lengyelországban (17) és nálunk (18 százalék). Viszont a cseheknek több mint a fele támogatta a homoszexuálisok egybekelését, arról nem is beszélve, hogy Hollandiában 82 százalék volt ez az arány.

A magyar lakosság hozzáállását Ungár Klára 2005-ös coming outja sem változtatta meg - ezt követően is nagyon hasonló véleményeket mért a Medián, mint korábban. Most azonban, úgy tűnik, Szetey Gábor "feltárulkozása" és az azt követő események polarizálták a közvéleményt. 23-ról 30 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik elfogadhatónak tartják, hogy a melegek összeházasodhassanak, de 29-ről 34 százalékra emelkedett azoké is, akik szerint a homoszexuálisok életét jogi eszközökkel kellene korlátozni. Bár az országok közötti véleménykülönbségeket sokszor a vallásosak arányával szokták magyarázni, Magyarországon nem a vallásosságtól függ a leginkább a melegházasság elfogadása, hanem az iskolai végzettségtől és még inkább az életkortól - például a 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka megadná ezt a jogot. Sajátos módon ebből következik, hogy - az alacsony elemszám miatt csak fenntartásokkal elemezhető SZDSZ-szavazók nagyobb arányú nyitottságát nem számítva - nincs érdemi különbség a különböző pártállású szavazók véleménye között: bár a jobboldaliság önmagában az emancipáció elfogadása ellen hat, ezt a hatást elmossa a Fidesz-szavazók fiatalsága.

A leginkább a lakosságnak az az egyhatoda megengedő a melegekkel kapcsolatban, akiknek van olyan ismerőse, akiről biztosan tudja, hogy a saját neméhez vonzódik: ebben a körben kétharmad támogatja a melegházasságot. Személyes ismeretség híján elsősorban a homoszexualitás kialakulására vonatkozó hiedelmek határozzák meg az emberek állásfoglalásait. A melegjogok kiterjesztése ellen főleg a lakosságnak az a szűk egyharmada van, akik szerint nagymértékben függ az egyén személyes akaratától is, hogy homoszexuálissá válik-e, és főleg ők azok, akik szerint a melegeknek nem lenne szabad nyíltan vállalni nemi identitásukat - akkor sem, ha közszereplők. Közvetlen politikai haszon a coming outból biztosan nem származik. Szetey feltárulkozásáról a lakosság 81 százaléka hallott, az őt korábban is ismerők (18 százalék) többségének ez nem befolyásolta a véleményét, viszont csaknem háromszor annyian vannak, akiknek emiatt romlott (29 százalék), mint akiknek javult (9 százalék) az államtitkárról alkotott véleményük. Ez nem is lehet meglepő, hiszen csak a szavazók bő egyharmada szavazna szívesen homoszexuális politikusra; ennél sokkal bocsánatosabbnak tartják, ha a jelölt hiányában van a hűség erényének.

KARÁCSONY GERGELY