 HVG |
A zártkörű lelkesítő beszédről néhány hónap múlva mindenki hallott, és a többséget lelombozta - nagyjából így foglalható össze az ominózus Gyurcsány-beszéd fogadtatása a közvéleményben. A nyilvánosságra kerülése után mindössze egy nappal szinte mindenki értesült a beszédről, sőt majdnem minden második állampolgár hallott vagy olvasott is belőle részleteket, közel negyedük pedig - saját bevallása szerint - az egész beszédet megismerte. A legtöbben a választási hazugságok beismerését tudták felidézni a szövegből, és azt is sokan számon tartják, hogy a kormányfő trágár kifejezéseket használ benne. Azt, hogy Gyurcsány a reformok és a változtatások szükségességéről is beszélt, csak kevesen emlegetik - nagyrészt azok, akik az egész szöveget ismerik. Megoszlik az emberek véleménye arról, ki hozhatta nyilvánosságra a beszédet - 25 százalék szerint az ellenzék, 37 százalék szerint Gyurcsány MSZP-n belüli riválisai, 13 százalék szerint maga a kormányfő -, de a többség szerint ebből az ellenzék húzott hasznot.
 HVG |
A beszéd nagyjából annyi embert győzött meg arról, hogy a kormányfő szenvedélyes és elszánt politikus (46 százalék), mint ahányan inkább a durvaságot és az agresszivitást érezték ki a beszédből (45 százalék). Annak ellenére is, hogy jókora többség (72 százalék) szerint elfogadhatatlan, hogy egy miniszterelnök akár zártkörű rendezvényen trágár kifejezéseket használjon. Viszont jóval többen mondták azt, hogy Gyurcsányt csak az emberek szavazata és a hatalom érdekli (54 százalék), mint akik szerint valódi változásokat, reformokat akar (40 százalék). Még negatívabb a mérleg az őszinteséget illetően: közel kétharmad szerint (64 százalék) pusztán bevallotta, hogy a kampány során nem mondtak igazat, és csak szűk egyharmad (30 százalék) mondta azt, hogy a politikában szokásos hazugságoknak akart véget vetni. Pedig sokak szerint ezek nem csupán a kormányoldalra jellemzőek: 41 százalék szerint a választási kampányban mind a két tábor félrevezette a választókat, igaz, egyoldalúan "Gyurcsányékat" jóval többen (41 százalék) tartják sárosnak, mint kizárólag "Orbánékat" (13 százalék). Annál, ahogy a kormányfőt megítéli, jobb véleménnyel van ugyanakkor a közvélemény az előző kormány teljesítményéről: bár azt csak kevesen (5 százalék) gondolják, hogy az előző ciklusban komoly előrelépések történtek, de a relatív többség szerint (47 százalék) bizonyos területeken történtek jelentős változások.
A Medián egy nappal később már az MTV elleni támadásról is kérdezte az embereket. A közvélemény nagyobb részét (57 százalékát) meglepte az, hogy ennyire elszabadultak az indulatok, bár 43 százalék úgy véli, hogy tulajdonképpen számítani lehetett erre. Mindezért a relatív többség a miniszterelnököt teszi felelőssé annak ellenére is, hogy 42 százalék szerint a tüntetéseket pártok is szervezik: 26 százalék szerint konkrétan a Fidesz, 17 százalék szerint pedig a radikális jobboldali pártok állnak a tévé elleni támadás hátterében. Az ostromlókat egyébként a legtöbben nem forradalmárnak, bár nem is huligánnak (ez előbbi leírást 11, az utóbbit 38 százalék választotta), hanem egyszerűen tüntetőnek (47 százalék) tartják. Bár a többség úgy gondolja, hogy az eseményekből egyik politikai oldal sem húzhat hasznot, a "Szabadság téri csata" után csökkent azoknak az aránya, akik szerint a történtek miatt Gyurcsánynak le kellene mondania: hétfőn még 52 százalék volt ezen a véleményen, kedden már "csak" 45 százalék - a pártpreferenciával nem rendelkezők többsége ugyanis az egyik nap még menesztette, a másik nap már marasztalta a kormányfőt.
A Medián a HVG megbízásából hétfőn és kedden két országos felmérést készített telefonon, az elsőt 1100, a másodikat 600 szavazókorú állampolgár megkérdezésével.
