Titkos minősítésű az a 11/1998-as számú, országos rendőr-főkapitányi utasítás, amely a csapaterő alkalmazásának rendjéről, például tömeg feloszlatásáról, középületek védelméről, védett személyek biztosításáról szól, ezért aki ennek részleteiről tájékoztatást adna, vagy azt nyilvánosságra hozná, eleve bűncselekményt követne el. Így természetesen azt sem lehet megmondani, hogy a hatályos belső normához képest mikor és miben hibáztak a rendőrségi vezetők hétfő éjjel, miközben az aligha lehet kétséges, hogy nagyon mellényúltak.

A két nyilvános jogszabály, a rendőrségi törvény, valamint a rendőrségi szolgálati szabályzat jórészt csak általánosságokat tartalmaz, például azt, hogy tömegoszlatásra tilos lőfegyvert használni, az aktív ellenszegülés letörésére viszont a testi kényszer mellett vízágyú, rendőrkutya, könnygáz és elektromos sokkoló is bevethető, felfegyverzett tömeg ellen pedig gumilövedék, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás is engedélyezhető. A Szabadság téri tévészékház előtt felsorakoztatott kis létszámú, a kezdetben harmincfősre becsült tüntető csoport nagyságához mért kötelék nyilvánvalóan elégtelen volt az épület megvédésére, s ezt követően egymást követték a melléfogások. A közel negyvenéves vízágyús autót, amelyet még Jaruzelski Lengyelországától szereztek be, dilettáns módon, fedezet nélkül küldték a térre, ahol mozgás- és működésképtelenné vált.

A Mosonyi úton állomásozó lovas rendőrséget - a HVG információi szerint egyszerre mintegy húsz lovast lehetne Budapesten bevetni - éppúgy nem vezényelték a térre, mint a kutyásokat, pedig a HVG által megkérdezett, névtelenül nyilatkozó rendőrségi szakértők szerint ezek együttes, átgondolt alkalmazásával meg lehetett volna előzni a Szabadság téri bűncselekményeket. Valódi "rohamrendőrségnek" a rendőrségi biztonsági szolgálat (rebisz) állománya nevezhető, őket viszont összehangolatlanul alkalmazták. A tűzszerészekkel, a légi rendészet tagjaival és más, a bevetési egységekbe nem sorolható szakemberekkel együtt sem több mint 3 ezer fős rebisz mellett minden megyében van egy-egy csapaterőként alkalmazható tartalék század. A megyei egységek ráadásul egy közbiztonsági szakértő sommás véleménye szerint ilyen éles helyzetben "nulla harcértékűek". A vidékről sebtében felvezényelt egyenruhások közül került ki a legsúlyosabb, életveszélyes fejsérülést szenvedett siklósi tiszt is.

Más kérdés, hogy egy rendészeti siker nem növelte volna-e még tovább a társadalmi feszültséget, így legalább a rendőrség és a hatalom hivatkozhat arra, hogy az erőszak alkalmazását a tüntetők kezdték. Jelenleg a színfalak mögött folyik az Országos Rendőr-főkapitányság és az események biztosításáért a fővárosban elsődlegesen felelős Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetői közti egymásra mutogatás. Szóba kerül, hogy a "vasprefektus" Gergényi Péter budapesti főkapitány személyesen irányította embereit az utcán, mint ahogy az is, hogy Bene László országos főkapitány miként utazhatott el vasárnap reggel. A tényleges bűncselekmények elkövetőinek azonosítása viszont, amennyiben erre valós szándék lesz, aligha okozhat gondot a Szabadság téren készített rengeteg felvétel birtokában, amelyeken még az is látszik, ki szolgálta ki magát a tévé feltört büféjében.

FAHIDI GERGELY