Két Marshall-tervnyi - azaz a Nyugat-Európát a második világháború után talpra állító amerikai segélycsomag duplája - az az összeg, amit az EU új tagállamai a következő hétéves keretköltségvetésnek csak a felzárkóztatást szolgáló kohéziós és strukturális alapjaiból kapnának, a mezőgazdasági és más támogatásokon felül - intette némi józanságra Jack Straw brit külügyminiszter azokat, akik a források a júniusi változathoz képest mintegy 8 százalékkal, azaz 14 milliárd eurós kurtítása körüli marakodás közepette nem látnák a fától az erdőt. A hétfői brit tervezet szerint 2007-2013 között a tízek összesen így is nem kevesebb mint 150 milliárd euróra tarthatnának igényt, amiből Magyarország részesedése hozzávetőleg 22 milliárd lenne, vagyis egy-egy évre háromszor annyi jutna, mint a 2004-2006 közötti időszakban.

Ráadásul a brit javaslat számottevően meg kívánja könnyíteni a papíron elkülönített summák tényleges felhasználását, mondván, hiába kapnak "virtuálisan" hatalmas összegeket az újak, ha az uniós szabályok merevsége, illetve saját belső problémáik miatt a gyakorlatban nem férnek a forrásokhoz. Az új tagok úgynevezett abszorpciós képességéről eltérőek a vélemények. Barroso például a múlt héten kijelentette: "Ha nem lennénk meggyőződve róla, hogy fel is tudják használni, nem javasoltunk volna nekik több pénzt." Egyes hazai szakértői becslések szerint ugyanakkor a 2007-2013 közti időszakban előirányzott uniós felzárkóztató támogatások maximális felhasználása az itthoni társfinanszírozási követelmény miatt - az eurózónába való igyekezet közepette - minden más fejlesztési cél elől elszívná a magyar államkassza forrásait. A brit tervezet mindenképpen enyhítene e feszültségen azzal, hogy az új tagállamok esetében 85 százalékra emelné az egyes fejlesztések teljes költségéből az EU által maximálisan finanszírozható hányadot - míg a régi tagállamokban ez a jövőben is a mai 80 százalékos szinten maradna -, s kedvezőbbé válnának az előleglehívási előírások is.

Mindeddig a magyar kormány hiába küzdött az úgynevezett "n+2"-es szabály tervezett kiterjesztése ellen is. Jelenleg a strukturális alapokból származó, már lekötött közösségi támogatást a megítéléstől számított két éven belül fel kell használni, különben elvész. A szervezési és pénzügyi fegyelemre szorító előírást a jövőben a kohéziós alapokból finanszírozott nagy infrastrukturális beruházásokra is kiterjesztené Danuta Hübner, a regionális támogatásokért felelős lengyel biztos, s - mint a júliusi európai parlamenti (EP) vitán kiderült - ebben az EP többsége is támogatta, egyebek között a magyar euroképviselők igényei ellenében. A brit elnökség terve e téren is némi lazítást szorgalmaz: a felhasználási időtartamot a tíz új tagállamra nézve három évre hosszabbítaná meg, igaz, csak 2007-2010 között.

A pénzfelszívási képességgel kapcsolatos brit kételyeket igazolhatta az is, hogy júliusban, a kohéziós és strukturális támogatások részletszabályait előterjesztő EB-javaslat első európai parlamenti olvasatakor a magyar és más új tagállambeli euroképviselők intenzíven küzdöttek - noha hiába - azért, hogy a projektköltségek vissza nem téríthető áfatartalmára is lehessen támogatást kapni. Ezt, a közösségi jogszabály által ma még nyitva hagyott lehetőséget a jövőben eltörölnék, abból a megfontolásból, hogy nem helyénvaló közösségi forrásból finanszírozni egy nemzeti közterhet. Ugyanakkor egyes kalkulációk szerint a hazai önkormányzatok uniós fejlesztéseiknek akár a felétől is elbúcsúzhatnának, ha maguknak kell kiperkálniuk a támogatott beruházás áfáját. A Blair-terv ezen a ponton is kivételt tenne: a helyi és regionális önkormányzatok számára fenntartaná az áfatámogatást. A könnyítések listáján még egy, a magyar kormány szívének kedves tétel szerepel, nevezetesen a strukturális alapokból való támogatások kiterjesztésének lehetősége a szociálislakás-szektor fejlesztésére, amit most még tilt a közösségi jog. Igaz, a brit elnökség megfogalmazása - aligha véletlenül - kissé homályos, a javaslat pontos értelmezését további konzultációkra hárítja. Ez utóbbi nem lesz könnyű: magának a "szociális lakásnak" mint fogalomnak az értelmezése is számos uniós vita tárgya volt már, júliusban pedig az EP csupán a bérlakások energiamegtakarítási és környezetvédelmi célú felújítását ítélte közösségi forrásból támogathatónak, a tényleges lakásépítést nem. Magyar szakértők számításai szerint a Blair-terv által kínált lazítások összességükben így is bőven kompenzálnák a főösszeg némi megnyirbálását. A Budapestről, Varsóból és máshonnan hallható harcias megnyilatkozások tehát elsősorban a hazai politikai ellenfeleknek szólnak.