Nem cáfolt rá Katona Tamás államtitkár és csapata kedden Veres János várakozására. A pénzügyminiszter-jelölt ugyanis hétfőn azt nyilatkozta, úgy tudja, az idei deficitcél egyelőre nem került veszélybe, nincs szükség megszorító beavatkozásra. S bár március végére az egész évre tervezett 1023 milliárd forint államháztartási hiány 47,7 százaléka teljesült, április végére pedig a tárca már közel 730 milliárdos deficitet vár, a pénzügyi vezérkar szerint nincs ok aggodalomra. Az első negyedév egyszeri többleteit leszámítva ugyanis a kiadások épp időarányosan vagy még annál is jobban teljesülnek. A 13. havi bérek és a 13. havi nyugdíj első felének folyósítása, az esedékes agrártámogatások és kamatkiadások, valamint az autópálya-használathoz kapcsolódó kifizetések ugyanis csaknem 250 milliárd forinttal térítették le a büdzsét az egyenletes pályáról.

A képet azonban árnyalja, hogy szintén egyszeri, rendkívüli bevételként, "az autópályák finanszírozási rendszerének változásából adódóan" a Nemzeti Autópálya Rt. 125 milliárd forintot fizetett be az államkasszába, mégpedig az általa felvett hitelből. Ezzel kvázi megtérítette az államnak a 2004-ben átadott sztrádaszakaszok költségeit (HVG, 2005. április 2.). További, az összképet bonyolító tényező, hogy - Várfalvi István helyettes államtitkár szerint - összességében 180-200 milliárd forint "tavalyi" általános forgalmi adót utalt s utal vissza az idén az adóhatóság, ám ezt nem a 2005-ös, hanem a 2004-es büdzsében kell elszámolni; csakúgy, mint azt a 46 milliárd forintot, amelyet a kormány az uniós agrártámogatásokhoz nyújtott nemzeti kiegészítés címén, és banki közvetítéssel előre hozzáférhetővé tett a gazdák számára.

Változatlanul a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékára rúgó hiányt tervez tehát a PM, amelyből a legújabb, immár az EU által is elfogadott játékszabályok szerint további 1,1 százalékot le lehet vonni a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések elszámolásával. A piaci elemzők azonban 5 százalék körüli - korrigálatlan - deficitre számítanak. Meglehet, pesszimizmusukban közrejátszik az a tapasztalat is, hogy a hiány az elmúlt három év mindegyikében nagyobb lett a tervezettnél, s ennek beismerése mind László Csaba, mind Draskovics Tibor minisztersége alatt már-már szertartásosan ismétlődően az első őszi hónapban szokott megtörténni. Az idén azonban a korábbiaknál nagyobb a tét: Brüsszel júliusban számon kéri, mit tett a magyar kormány a deficit leszorítása érdekében.