Egyetlen kívülállóként kapott meghívást a keddi NATO-csúcsra Viktor Juscsenko ukrán államfő, aki az észak-atlanti szövetség 26 vezetőjével találkozva megerősítette: országa nemcsak a katonai szövetségbe, hanem az Európai Unióba is integrálódni kíván. A megbeszélés alaphangját Brüsszelben elmondott hétfői beszédében George W. Bush amerikai elnök adta meg, aki üdvözölte, hogy "szabad kormányzat" került hatalomra Kijevben, és úgy vélte, az euroatlanti családnak szeretettel kell fogadnia Ukrajnát.

Alig pár hónappal ezelőtt, Leonyid Kucsma elnöksége idején még elképzelhetetlen lett volna ez a szívélyes fogadtatás, miként azt sem gondolta volna senki, hogy Ukrajna ilyen látványos nyugati nyitást hajt végre. Juscsenko hivatalba lépésének pillanatától kezdve elsődleges céljának tekinti az euroatlanti integráció felgyorsítását. A Julia Timosenko vezette új kijevi kabinetben külön miniszterelnök-helyettesi posztot hoztak létre az integrációs ügyek koordinálására, a tisztséget Juscsenko egyik közeli munkatársa, Oleg Ribacsuk tölti be. Az ukrán elnök január végén a davosi Világgazdasági Fórumon azzal a közléssel ejtette ámulatba közönségét, hogy Ukrajna hamarosan hivatalosan is benyújtja csatlakozási kérelmét az EU-hoz, sőt brüsszeli útja előtt egy zágrábi sajtóértekezleten már azt mondta: fél éven belül megtörténhet a jelképes aktus. A kijevi kormány stratégiájának lényege, hogy az EU-val hétfőn aláírt - a kijevi narancssárga forradalom fényében Brüsszel által gesztusértékű elemekkel kibővített - hároméves cselekvési terv végrehajtása után, Törökország mintájára, 2007-ben vagy 2008-ban szeretnék megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU képviseletében Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő ismertette Bushsal az Ukrajna felvételére vonatkozó, korántsem egységes elképzeléseket. Magyarország, mint ismeretes, a teljes jogú tagságot pártolja, ám az unió legtöbb tagállama a lassúbb folyamat híve. A dokumentumba végül a budapesti kormány erőfeszítései ellenére sem került bele, hogy az EU "európai perspektívát", vagyis a tagság reményét nyújtaná Kijevnek. Juscsenko szerint a legfontosabb, hogy a tárgyalások visszafordíthatatlanul elkezdődjenek.

Az Európai Parlament januárban arra buzdította az Európai Bizottságot, hogy az EU-tagság határozott perspektíváját kínálják fel Kijevnek, ám a miniszteri tanács hétfőn óvatosságról tett tanúbizonyságot, amit jól érzékeltetett Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos, amikor a sajtóértekezleten az EU és Ukrajna lépésről lépésre való közeledéséről beszélt. Ukrajnának mindenekelőtt ki kell érdemelnie a működő piacgazdaság minősítést, majd le kell zárnia a csatlakozási tárgyalásokat a Kereskedelmi Világszervezettel, s azután kerülhet napirendre egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötése az EU-val. Ezzel párhuzamosan fel kell gyorsítani a jogharmonizációt és a demokratikus intézményrendszer átalakítását úgy, hogy az megfeleljen a NATO követelményeinek is.

Az ukrán társadalom jelentős része - jelezte Juscsenko a minap - idegenkedik a NATO-tagságtól, ami egyébként megterhelné az orosz-ukrán kapcsolatokat is. Aligha véletlen, hogy bár Ukrajna és a NATO már 1997-ben chartát írt alá a különleges viszonyról, Kijev szemlátomást az EU-integrációt helyezné előtérbe. Az államfőként elsőként Moszkvában vizitált Juscsenko ugyanakkor minden alkalmat megragad, hogy hangoztassa: Oroszország stratégiai partner Ukrajna számára.

VIDA LÁSZLÓ