Az EU-t képviselő hármas - Nagy-Britannia, Németország és Franciaország - arra próbálja rávenni Iránt, hogy gazdasági és technológiai segítségért cserébe mondjon le az atomerőműbe szánt fűtőanyag gyártásáról. Teherán azt állítja, nukleáris programja békés célokat szolgál, és ragaszkodik ahhoz, hogy a fűtőanyagot is maga állítsa elő, ezért inkább az ellenőrzés előtt szélesebbre tárt kapukkal próbálja meg megpuhítani az európai trojkát. Csakhogy az Egyesült Államok azzal vádolja Teheránt, hogy az urándúsítási technológia megszerzésével valójában atomfegyver birtokába akar jutni.

Teherán azonban ad okot a gyanakvásra. Február elején például több, név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata arról számolt be, hogy Irán folytatja az urándúsításhoz szükséges centrifugák alkatrészeinek minőség-ellenőrzését, holott tavaly novemberben az EU-val folytatott tárgyalások érdekében minden ilyen jellegű tevékenység befagyasztását megígérte. Az ország nukleáris programjáról a múltban többször is - megalapozottnak bizonyult - információt adó, száműzetésben lévő iráni ellenzéki szervezet, az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa pedig azt állította, hogy Teherán sikeres kísérleteket végzett az atombomba láncreakciójának beindításával kapcsolatban.

Bár egyes szakértők szerint Irán még évekre van az atombomba elkészítésétől, a Buserben épülő reaktor már az idén beindulhat. Oroszországnak az Egyesült Államok tiltakozása ellenére sincs szándékában beszüntetni az Iránnal kezdett atomenergetikai együttműködést, és moszkvai források szerint a hónap végén Moszkva és Teherán képviselői aláírják azt a megállapodást, amely meghatározza az orosz fűtőelemek Iránba szállításának és a kiégett elemek Szibériába való visszajuttatásának a részleteit. Az első szállítmány nem hivatalos források szerint májusban érkezhet Iránba.

Azon se lehetne csodálkozni - mutattak rá elemzők -, ha Irán valóban elhatározta, hogy atomfegyvert gyárt. A még a sah idejéből datálódó iráni atomprogramban mindig is benne volt ez a lehetőség, és állítólag Irak 2003-as amerikai lerohanása után döntött úgy Teherán, hogy nukleáris fegyverre tesz szert. Ezen fejtegetés szerint Észak-Korea kapcsán ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az atomfegyver elrettentő ereje megóvja egy amerikai támadástól - Bush elnök 2002-ben Irak és Észak-Korea mellett Iránt sorolta a "gonosz tengelyébe".

Ám mindentől függetlenül, ha Irán valóban az atomklubba tart, az akár nukleáris versengéshez vezethet az amúgy is ingatag közel-keleti térségben. Iránt nem éppen barátok veszik körül - a nukleáriscsapás-mérő képességét lebegtető Izrael esküdt ellensége, és csak nemrég rendeződött valamelyest a viszonya Szaúd-Arábiával és Egyiptommal, amelyek szintén rászánhatják magukat atomfegyver gyártására. A bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) hétfőn kiszivárgott bizalmas jelentése szerint Egyiptom például elmulasztott több nukleáris létesítményről és anyagról bejelentést tenni. Az ENSZ atomfelügyeleti szerve tavaly kezdett a Nílus menti országra figyelni, miután kiderült, egyiptomi tudósok uránnal és más olyan anyaggal dolgoztak, amelyek atomfegyverhez szükségesek. A be nem jelentett tevékenységek java része tíz évre nyúlik vissza. Kairó jelezte, több mulasztást nem követ el, az IAEA ellenőrei pedig közölték, eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy Egyiptom atomfegyvert fejlesztene - hozzá lehetne tenni, Irán esetében sem.