2003. január. 14. 16:28 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Ciprus

Ciprus: hetvenezres egyesítéspárti török tüntetés

Ciprusi törökök 50-70 ezres tömege - a sziget 200 ezres török összlakosságának egyharmada - Nicosia északi részében a megosztott sziget egyesítéséért és Rauf Denktas ciprusi török vezető lemondásáért tüntetett. A tüntetők szerint esélyt kell adni a rendezésnek, új típusú politikai megközelítésre és vezetésre van szükség.

A felvonulással Rauf Denktas ciprusi török vezetőre kívántak nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy fogadja el az ENSZ ciprusi rendezési tervét, és tárgyaljon a görög szigetrészt elnöklő Gláfkosz Kleridesz államfővel. A tüntetést sztrájk is kísérte a török szigetrészen: az iskolák és részlegesen a kórházak is zárva tartottak.
"Senki nem állhat a béke útjában!", "Nem akarunk tovább börtönben élni!", "Igen a rendezésre és az EU-ra!" - idézte az NTV török hírtelevízió a nicosiai tüntetés mottóit. Rauf Denktas ciprusi török vezető korábban már jelezte, hajlandó kivonulni a politikából, ha az anyaország, Ankara is egyértelműen emellett foglal állást. Törökországban Recep Tayyip Erdogan, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezetője - aki várhatóan kormányfő lesz - nemrégiben egy tévéinterjúban rendkívül élesen bírálta Denktas kemény álláspontját az ENSZ-szel és az Európai Unióval szemben.
A sziget 1974 óta megosztott: akkor török katonák foglalták el az északi részét, válaszul szélsőséges ciprusi görögök államcsínyére, akik hazájukat Görögországhoz akarták csatolni. A nemzetközi közösség Ciprusnak máig csak a görög részét ismeri el törvényesnek. Az Európai Unió azzal fenyeget, hogy amennyiben a sziget két közössége február végéig nem egyezik meg az egyesítésről, illetve április közepéig nem tartanak népszavazást az uniós csatlakozásról, Brüsszel csak a görög közösséggel köt csatlakozási szerződést. Kofi Annan ENSZ-főtitkár terve a svájci államszerkezet mintájára képzeli el a rendezést Cipruson. (MTI)

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.