1500 éves szőlőmagokra bukkantak a régészek a bizánci Haluza város területén folytatott ásatások során. Ez az első olyan lelet, amelynek nyomán talán kideríthetik, milyen szőlőből készült az Ókorban nagy becsben tartott, drága negevi bor.
A Haifai Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság közös ásatása során előkerült magvak egy olyan szőlőfajtához tartoznak, amely mára nem maradt fenn, de feltételezhetően ebből készült a bizánciak kedvenc nedűje.
Amint arról az élelmiszer online beszámol,Guy Bar-Oz, az egyetem szakértője szerint, a következő feladat, hogy kiderítsék, mi tette a híres negevi bort olyan különlegessé. Bizánci feljegyzések tanuskodnak róla, hogy a birodalom minden szegletébe szállították az itteni bort, amit kiváló minőségűnek tartottak és nagyon drága volt. A kutatás következő fázisában biológusokkal összefogva szekvenálják a megtalált magvak DNS-ét.

Az teljességgel kizárt, hogy valamely, később Európában is meghonosodott, vízigényes szőlőfajta ősétől származhatnak a magok, hiszen a Negev-sivatagban uralkodó, zord körülményekhez kellett alkalmazkodnia a termesztésnek.