Milyen a piaristák bora?
A Piarista Rend Magyar Tartománya által meghirdetett 2011-es borválogatás díjazottjai szeptember 7-én vehették át a kitüntető okleveleket. A győztes borokat a rend az év Piarista Boraként hozza forgalomba. A pályázaton az idén a száraz fehér borok versenyeztek.
A piaristák – a kegyesrendiek – 1642 óta nemcsak tanítanak és alapítanak iskolákat Magyarországon, de jelentős szerepük volt borkultúránk fejlesztésében is. A rend második magyarországi iskolája is úgy jött létre 1685-ban, hogy Szelepcsényi György esztergomi érsek szőlőket hagyott a kegyesrendiekre a Kis-kárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön. A múlt század közepéig több nagyobb birtok is volt a rend tulajdonában, amelyekből hazai és nemzetközi versenyeken díjnyertes borok kerültek piacra. Ilyenek voltak a Balaton-felvidéken Dörgicsén, valamint Tokaj közelében Mádon és Sátoraljaújhelyen.
A rendszerváltást követően, 2008-ban a rend újjáélesztette a régi hagyományokat. Egy évvel később, az első alkalommal kiírt borválogatásra, nem lévén saját szőlőterületük, olyan borászatokat hívtak meg, amelyek a balatoni és a tokaji régiókban, hagyományos piarista szőlőtermő földek közelében fekszenek. A szakértőkből és a rend képviselőiből álló zsűri a beérkezett pályázatok közül kiválasztotta azt a bort, amelyet méltónak talált az év Piarista Bora címre, hogy azt mostantól így palackozzák, címkézzék, hozzák forgalomba. Tavaly már országos volt a nemes vetélkedés. Az évente megrendezendő borválogatás egyik célja, hogy a feltörekvő, komoly szakmai munkát végző magyar gazdák borait megismertesse a borkedvelő közönséggel. A másik cél pedig, hogy a rend borászati hagyományainak társadalmi, kulturális és gasztronómiai értékei újjászülessenek.
Amit a borokról tudni érdemes |
Szent Györyg-hegyi Kéknyelű 2009, félszáraz fehér bor, 750 ml. A kéknyelű ősi magyar szőlőfajta, amely főként a Badacsony vidékén honos. Nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta. Ezt a tölgyfahordóban érlelt különleges bort kiváló savgerinc jellemzi, melyet gyümölcsös zamata tesz teljessé. Illata határozott, de nem tolakodó. Több éves érlelés után is igazi élményt nyújt. Fogyasztása 13 oC-ra hűtve javasolt. Alkoholtartalom: 13,5 százalék. Természetes cukortartalom: 12,7 g/l. Savtartalom: 7,6 g/l Tokaji Darázskő Furmint 2009, száraz fehér bor, 750 ml. A pincészet zászlós bora e furmint, amely nevét a talajban előforduló riolit tufa darabokról kapta, a helybeliek a darázsfészekhez való hasonlósága miatt nevezik így. A vulkanikus eredetű ásványi anyagokban gazdag kőzetből nyeri a bor minerális ízvilágát, melyet markáns savtartalma, a fahordós érlelés során szerzett zamatok, a birsalma és a körte jelleg tesz teljessé. Fogyasztása 12 fokra hűtve javasolt. Alkoholtartalom: 14,5 százalék. Természetes cukortartalom: 5,7 g/l. Savtartalom: 5,7 g/l. |
Az idei borválogatásra 63 bor érkezett. A régi piarista szőlőtermő vidékekről és az ország legkülönbözőbb borvidékeiről származó fehér borok mindegyike méltón képviselte a rend hírnevéhez illő hagyományt és minőséget. A szakértőkből és a piarista rend képviselőiből álló öttagú szakértői zsűri tagjai között ott volt egyebek mellett Freund Tamás agykutató, Rohály Gábor, borszakértő, a Borkollégium alapítója és Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke. A május végi zsűrizésen íz, zamat, szín és illat alapján pontozták és rangsorolták a borokat. A kóstolás vakon történt, a zsűri tagjai csak a döntésük után ismerhették meg a borokat készítő borászatok neveit.
A tavalyihoz hasonlóan idén is két győztest hirdettek ki: Szent György-hegyi Kéknyelű 2009, Nyári Pince, Tokaji Darázskő Furmint 2009, Tokajicum Borház.