Egyre gyakrabban lehet olvasni sörkóstolási jegyzetekben – különösen olyan sörök esetében, amelyekben bőséggel van erősebben pörkölt maláta vagy árpa – csokoládés ízjegyekről, amelyek kiegészítik a komló keserűségét, esetleg ellenpontozzák a magasabb alkoholtartalom okozta édesebb ízeket. Lehet, hogy ez volt a kiindulópont, azon sörfőzők számára, akik nem riadtak vissza a csokoládétól. Mondván, ha már egyszer úgy érezzük, mintha lenne a sörben egy kis csokoládé, akkor tényleg tegyünk bele!

A dolog – elvileg – tudományosan is megalapozott. A csokoládé ugyanis rendkívül összetett valami. Több mint háromszázféle vegyületből áll, köztük olyanok is találhatók, amik a malátában is jelen vannak, így a molekuláris gasztronómia tézisei szerint rendelkeznek közös aromagyökökkel. Tehát minden esély megvan arra, hogy összepasszoljon a csokoládé és a sör.

Természetesen nagyon nem mindegy, hogy egyáltalán milyen sörök passzíthatók össze a csokoládéval. Legkevésbé az ék egyszerűségével vetekedő nagyipari lágersörök, leginkább pedig a felsőerjesztésű ale-típusú sörök, amelyek erjesztés technológiájuknál fogva lényegesen több gyümölcsös aromát hordoznak magukban. A gyümölcs és a csokoládé pedig már önmagában is bevált, jó párosítás. Az erjesztés módján túl nyilván az sem mindegy, milyen malátát, illetve malátákat használ a sörfőző. Ebből a szempontból legjobbak az erősen pörkölt, illetve karamellmaláták, mivel azokban van a legtöbb olyan aromavegyület, mint amelyek a fermentálás és a szárítás műveletén szintén áteső kakaóbabban is keletkeznek. Nem véletlen, hogy a csokis sörök döntő többsége egészen sötét, gyakran átlátszatlan fekete. Létezik persze már fehér csokis sör is, már ha elfogadjuk csokoládénak a fehér csokit.

Csokoládés söröket leginkább az amerikai kézműves sörfőzdék készítenek, illetve az angolok, aztán természetesen a belgák, és némi meglepetésre, a japánok is. Alig egy hónapja pedig a cseh Opat sörfőzde is megjelent a csokoládés sörével. Ami pedig igazán meglepő – az eddig kóstolt csokis sörök alapján –, hogy a jellegzetes csokoládés íz mellett mindegyiknek határozottan más karaktere van. Az egyik kifejezetten lágy, szinte nőies, mint a belga Floris Chocolat. A másik pedig,mint az angol Meantime Chocolate, macsósan karakteresen étcsokoládés, kesernyés. A Young's Double Chocolate Stout fantasztikusan összetett, nagyon harmonikus, keserédesen összetett sör, hosszan megmaradó, csokis utóízzel. Nem marad el tőle a cseh Opat csokis söre sem, ami valóságos rejtély, miképp tudták ezt összehozni egy alsóerjesztésű sör esetében.

A csokis sör nem arra való, hogy pár korsóval benyakaljunk belőle egy kellemes baráti beszélgetés mellett vagy meccsnézés közben, ha már a sztereotípiánál maradunk… Már csak azért sem, mert némelyiküknek meglehetősen magas az alkoholtartalma. A csokis sört, mondhatni, a gasztronómiának találták ki, bizonyos fogások kísérőjeként, vagy az étkezést lezáró digesztívként. Jól illeszthető különféle gyümölcsös és/vagy csokoládés desszertekhez, de meglepő módon komolyabb marhasültekhez, mexikói chilihez is (chilis csoki!). S azt mondják, egy jó szivarhoz is passzol.