2009. április. 09. 13:40 Vétek György Utolsó frissítés: 2009. április. 09. 13:28 Gasztro

Igyál még egyet, és fogd a nyuszira!

A regionalitás és szezonalitás – vagyis jórészt abból főzni, ami a környéken és pont akkor épp megterem – a mai gasztronómiában trend, az elmúlt évszázadokban viszont életforma volt. És nem volt ez nagyon másként a sörfőzők esetében sem, akik az évszakok változásait követve más és más söröket főztek . A különböző ünnepek pedig különböző sörök készítésére ihlették őket.

Így teljesen természetes volt, hogy tavasztól őszig könnyebb, a hidegebb időkben pedig testesebb, erősebb söröket főztek, illetve fogyasztottak eleink. Az sem volt véletlen, hogy a húsvétot megelőző hosszabb böjti időszak söre jellemzően a testes és tápláló baksör volt, mivel a folyadék fogyasztása nem törte meg a böjtöt, az emberi szervezetnek pedig szüksége volt az energiára.

A húsvét viszont a dőzsölés, a böjt utáni „nagy zabálás” ünnepe is, így folyadék oldalon illik csökkenteni a bevitt energiákat, legalább a látszat kedvéért. Talán épp ezért van az is, hogy amíg általában az alkalmi sörök – pont ünnepi jellegüket kiemelendően – erősebbek, mint mindennapi társaik, addig a húsvéti sör ebből a szempontból nem emelkedik ki a sorból. Inkább annyiban más, hogy nemesebb alapanyagokból, összetettebb technológiával készül.

Évről évre változik
A  húsvéti sörnek az elmúlt századokban különösen a Brit-szigeteken és a kontinentális kolostori sörfőzdékben volt nagy hagyománya. Britanniában sokfelé még ma is él az a hagyomány, hogy a helyi sörfőzde speciális sört (Easter ale) főz a húsvéti misére, amit az egyházközösség ott helyben elfogyaszt. Máshol, máskor az a sör nem hozzáférhető, így addig maradnak, amíg a sör kitart…

Manapság persze a húsvéti sör inkább jó üzlet a sörfőzdék számára. Sok gyűjtő kifejezetten vadászik a minden évben más és más címkével megjelenő sörökre. Az igazi az, ha nem csak a külső, hanem a beltartalom is változik valamelyest évről évre.

A britek mellett manapság a skandinávok, főleg a dánok, no meg a belgák készítenek előszeretettel húsvéti söröket. Dániában nagypénteken, 20 óra 59 perckor kezdik országszerte árusítani a Påskebryg-et, a húsvéti sört, amit természetesen mindenkinek meg kell kóstolnia, mert ugyanúgy hozzátartozik az ünnephez, mint a sonka vagy a tojás.

A prágai Strahovi kolostor sörfőzdéjében a nagypénteket megelőző pénteken kezdik csapolni a speciális Velikonoční pivo-t, ami az idén egy karakteresen pilseni típus, 13 Balling-fokkal és 5,3 százalék alkoholtartalommal. A húsvéti sör mellé ötfogásos húsvéti menü is rendelhető 500 cseh korona (körülbelül 5500 Ft) ellenében. Az árban már egy korsó sör is benne foglaltatik a nyuszi egészségére.