2007. március. 30. 14:55 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. április. 02. 13:11 Gasztro

Kié a legjobb pálinka?

Ismét bizonyítottak a hazai párlatok a szakma legnagyobb közép-európai versenyén, a Destillata 2007-en. Magyarország – akárcsak tavaly – bronzérmes lett az összesítésben.

Roland Zimek, a Zimek Manufaktúra tulajdonosa
 és Gőgös Zoltán,az FVM államtitkára
Tizenöt éve már hagyománnyá vált szeszesital-tornán idén 14 pálinkaműhely, 131 próbája (párlata) képviselte Magyarországot, amelyből 93 kiváló termék került az előkelő dobogós helyre (9 arany-, 55 ezüst-, és 29 bronzérem megosztásban). A március 28.-án megrendezett budapesti díjkiosztón az osztrák verseny hazai mezőnyéből 4 terméket jutalmaztak Az Év Pálinkája címmel: a Zimek Manufaktúra fahordóban érlelt Golden Almapálinkáját, Irsai Olivér Szőlőpárlatát és Málnapálinkáját, valamint a Békési Pálinkafőzde Bodzapálinkáját.
A 16. alkalommal megrendezett osztrák megméretettés hazai "Nemzetgyőztese" idén a Zimek Manufaktúra lett.

 A tiroli Kufsteinben megrendezett döntőn szakmai viadalra összesen 8 ország (Ausztria, Görögország, Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország, Szlovákia) 170 főzdéjének, 1446 terméke nevezett. Az Év Pálinkafőzője 2007 aranymedált az abszolút győztes – vagyis az összesített listán legjobb eredményt elért – Edmund Marder (Németország, Schwarzwald) vehette át három, Az Év Pálinkájának választott párlataival. Magyarországról 14 műhely, 131 párlattal nevezett.  A zsűri összesen 93 magyar párlatot éremmel, 4 terméket pedig Az Év Pálinkája kitüntetéssel jutalmazott.

A korábbi években alkalmazott szigorú minőségi szabályoknak megfelelően, a döntőn idén is kizárólag a cukor és aroma hozzáadása nélkül készült, 100 százalékos desztillátumok vehettek részt. A kóstolás során a nemzetközi zsűri négy fő szempont alapján értékelte a párlatokat: az illat tisztasága, az íz tisztasága, a gyümölcs karaktere, valamint a harmónia. Az aranyérmet nyert termékek közül újrakóstolással kategóriánként választotják ki az év legjobb párlatait. Nemzetgyőztes címmel pedig a versenyre legalább 5 nevező főzdével és legalább 20 nevezett termékkel induló ország legjobb eredményt elért főzdéje jutalmazható.


Öt éve nemzetközileg védett magyar termék a pálinka

Az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően a pálinka szót csak Magyarország és 4 osztrák tartomány (barackból készült párlataira) használhatja. Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg e kitételnek, csak szeszesital néven kerülhetnek forgalomba. Amikor a pálinka szó használatáért „küzdött” a magyar és a román delegáció vezetője az Uniós plénum előtt, egy érdekes mozzanat döntötte el a kérdést egy anekdota szerint. A magyar külügyminisztérium képviselője fellapozta a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol a következő magyarázat volt olvasható: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.” Az Európai Uniós panel ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette.














A Destillata 2007 verseny magyar eredményei:

Agárdi Pálinkafőzde Kft.: 12 ezüst és 3 bronz
Arany Kapu Zrt.: 1 bronz
Békési Pálinka Zrt.: 1 arany
Bestillo: 1 arany, 7 ezüst és 1 bronz
Brill Pálinkaház: 5 ezüst és 4 bronz
Csalló Kft.: 2 bronz
Fokos Pálinkák: 1 ezüst és 1 bronz
Kökötö Kft. / Thummerer Vilmos: 3 ezüst és 1 bronz
Miskolci Likőrgyár Zrt. / Prekop Pálinkafőzde: 1 ezüst és 4 bronz
Szicsek Gyümölcsszesz és Likőr Üzem Kft.: 4 ezüst és 2 bronz
Vitalis Kft.: 3 ezüst és 1 bronz
Zimek Manufaktúra: 6 arany, 16 ezüst és 4 bronz
Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra: 3 ezüst és 2 bronz
Zsindelyes Pálinkafőzde: 1 arany és 3 bronz

Élet+Stílus Galicza Dorina 2024. december. 28. 20:00

Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot

Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.