Viharos ülés után elfogadta Afganisztán új alkotmányát a törzsi gyűlés, a loja dzsirga. Az alaptörvény erős elnöki rendszert hozott létre, és egyszerre biztosította az iszlám központi szerepét, valamint a szabadságjogokat. A hosszas előkészületek után október 9-én viszonylag békésen és tisztán lezajlott elnökválasztást a pastu Hamid Karzai ideiglenes államfő nyerte a tádzsik Junusz Kanuni előtt. A központi hatalom és a kiskirályok közti hatalmi harc az év folyamán folytatódott: Abdul Rasid Dosztum üzbég hadúr erői északon többször is fellázadtak Karzai ellen, aki szeptemberben menesztette a nyugati Herát tartomány kormányzóját, Iszmail Khan hadúrt. Bár Karzai békejobbot nyújtott a táliboknak, a fundamentalista mozgalom kemény magja és az al-Káida terrorhálózat maradványai fokozták a fegyveres harcot a kormányerők és a külföldi segélymunkások ellen - az Orvosok Határok Nélkül szervezet ki is vonult az országból. Közben a Kabult védő, a NATO parancsnoksága alatt álló nyolcezres békefenntartó egységen kívül 18 ezer főre emelkedett a tálib fészkek felszámolását folytató szövetséges - főként amerikaiakból álló - haderő létszáma.