BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS (IB)

A Maastrichti Szerződés másik kormányközi „pilléréhez”, a közös kül- és biztonságpolitiká hoz (KKBP) hasonlóan a bel- és igazságügyi együttműködés is különböző, többé vagy kevésbé formális eseti eljárásokból nőtt ki. Az együttműködés területeiről és formáiról a Szerződés VI. címének 29–42. cikkei rendelkeznek. A 30–31. cikkek meghatározzák az IB hatálya alá tartozó kérdések körét: az operatív együttműködést, a (különösen a pénzmosásra vonatkozó) információk gyűjtését, elemzését és cseréjét, a személyzet kiképzését és cseréjét, a határozatok végrehajtását, a kiadatást, és a bűncselekmények törvényi tényállásaira, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem büntetési tételeire vonatkozó minimális szabályok elfogadását. Kezdeményezési joga kizárólag a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak van.

BELSŐ PIAC

E kifejezés célja, hogy megkülönböztesse az Európai Unió tagállamaiban zajló gazdasági tevékenységet a külkereskedelemtől. A Római Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a belső piacnak lehetővé kell tennie az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgását, azaz a négy szabadságot.

BENNEFOGLALT HATÁSKÖR

Az Európai Közösségek alapító Szerződései bizonyos speciális hatáskörökkel ruházzák fel a Szerződéssel létrehozott közösségi intézményeket. A bennefoglalt hatáskör elmélete azt jelenti, hogy amennyiben a közösségi intézmények felhatalmazással rendelkeznek egy adott terület belső szabályozására, akkor annak külső vonatkozásaiban is eljárhatnak.

BERLAYMONT

A szabálytalan négyágú csillagot formáló, 13 emeletes épületet széles körben az Európai Bizottság brüsszeli székházaként ismerik, és, mint a „Fehér Ház” esetében, ez is a bürokrácia szimbólumaként szolgál. 1990-ben kiderült, hogy a belső falaknak magas az azbeszttartalma, ami káros lehet az egészségre, ezért 1992 óta tartó folyamatos felújítása alatt az épület üresen áll.

BEYEN-TERV

Miután 1954-ben nem sikerült létrehozni az Európai Védelmi Közösséget (EVK), a Hatok úgy döntöttek, hogy új területeket keresnek, amelyekre kiterjeszthető az a fajta együttműködés, amelyet az 1951-es Európai Szén- és Acélközösség et létrehozó szerződéssel valósítottak meg. 1955. április 4-én Johan Willem Beyen, holland külügyminiszter feljegyzésében a Hatok közötti vámunió létrehozására tett javaslatot. Ez a feljegyzés végül a Messinai Konferencián és a Spaak-bizottság on keresztül közvetlenül elvezetett az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződésig.

BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY

A Római Szerződés 201. cikke értelmében az Európai Parlament a leadott szavazatok kétharmadával és tagjainak többségével elfogadott bizalmatlansági indítvány alapján lemondathatja az Európai Bizottság ot. A Bizottság tagjainak ebben az esetben „testületileg” le kell mondaniuk (az egyes biztosokkal szemben nem terjeszthető elő bizalmatlansági indítvány), azonban a folyamatban lévő ügyeket az új Bizottság hivatalba lépéséig ellátják. Mind ez ideig csak igen kevés bizalmatlansági indítvány jutott el a szavazásig.

BÍRÓSÁG

A luxembourgi székhelyű Bíróság a közösségi Szerződésekkel és az azokon alapuló jogszabályokkal kapcsolatos viták rendezésének utolsó fóruma. A Bíróság az 1951-es Európai Szén- és Acélközösség Szerződés 7. cikke által létrehozott négy közösségi intézmény egyike volt. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló Római Szerződés 220. cikke, illetve az Euratom Szerződés (lásd: Európai Atomenergia-közösség ) 136. cikke szerint általános feladata, hogy biztosítsa a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.

BOSMAN-ÜGY

A Bosman-ügy egy belga focista, Jean-Marc Bosman által benyújtott keresetből ered. Bosman 1990-ben visszautasította szerződésének megújítását klubjával, az RC Liègezsel, és ennek megfelelően rákerült a klub áthelyezhető játékosainak listájára. A belga és az európai (UEFA) futballt irányító testületek egyetértésével a klubok között alkalmazott általános szabályokkal összhangban az RC Liège a Bosmant szerződtetni kívánó kluboktól áthelyezési díjként 11 743 000 belga frankot kért. Ez a klubok által szerződtethető külföldi játékosok számának korlátozására vonatkozó szabályokkal együtt lehetetlenné tette Bosman számára, hogy munkát találjon (Franciaországban is keresett állást). Az ügy a Bíróság elé került, amely 1995. december 15-i ítéletében kimondta, hogy az áthelyezési díjak nem összeegyeztethetők személyek szabad mozgásával , továbbá megállapította, hogy a külföldi játékosok alkalmazására vonatkozó korlátozások ilyen módon nem alkalmazhatók, mivel az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közötti megkülönböztetést valósítanak meg.

BŐVÍTÉS

A bővítés az a folyamat, melynek során országok csatlakoznak az Európai Unióhoz. A Maastrichti Szerződés 49. cikke meghatározza, hogy „[b]ármely (...) európai állam kérheti felvételét az Unióba (...). Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak abszolút többségével elfogadott hozzájárulását követően arról egyhangúlag határoz.” Az unió teljes értékű tagságának alapvető feltételei, hogy a jelölt európai állam legyen, hogy képes és hajlandó legyen elfogadni a tagsággal járó politikai és gazdasági kötelezettségeket, hogy kész elfogadni a közösségi vívmányokat, és hogy olyan demokrácia legyen, ahol az emberi jogokat tiszteletben tartják és garantálják.

BRUGES-I BESZÉD

1988. szeptember 20-án Margaret Thatcher, az Egyesült Királyság akkori miniszterelnöke az Európai Közösség jövőjéről szóló beszédet mondott a belgiumi Bruges-ben a College of Europe-ban. A beszédet széles körben Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke föderalista víziójával szembeni tiltakozásként értelmezték, mivel az az integrációs folyamaton belül a tagállamok elsőbbsége mellett szállt síkra.

BRÜSSZEL

Belgium csaknem egymillió lakosú fővárosa egyben „Európa fővárosának” is tekinthető. Az Európai Unió több intézménye és szervezete itt található: Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága. Az Európai Parlament alkalmazottainak jelentős része szintén Brüsszelben dolgozik. A parlamenti bizottságok legtöbb ülését, 1993 óta pedig a rövid plenáris ülések egy részét is itt tartják. A tagállamok nemzeti képviseletei szintén Brüsszelben helyezkednek el több, az unióhoz akkreditált diplomáciai küldöttséggel egyetemben. A legtöbb európai hálózattal rendelkező lobbiszervezet székhelye ugyancsak Brüszszelben található.

BRÜSSZELI SZERZŐDÉS

Az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux államok 1948 márciusában írták alá a gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről, valamint a kollektív önvédelemről szóló szerződést, ismertebb nevén a Brüsszeli Szerződést. A szerződés egy miniszteri tanács keretében rendszeres kormányközi konzultációt írt elő, és fő célja az aláíró államok védelme volt a német agresszió kiújulásával, illetve a Szovjetunió felőli növekvő és egyértelmű fenyegetéssel szemben. A szerződést, amelyet 50 évre kötöttek, alapjául szolgált mind a NATO-nak, mint pedig a Nyugat-Európai Uniónak.