Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tizenkét év után véget ér a Forma–1 történetének legsikeresebb együttműködése. Lewis Hamilton és a Mercedes csaknem egy éven át készülődött a búcsúra, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű lesz az elválás. A hétszeres világbajnok jövőre 40 évesen kezd új életet, hogy beteljesítse minden versenyző álmát: nyerjen a Ferrarival.
Simán benne volt a pakliban, hogy Lewis Hamilton a Mercedestől megy majd nyugdíjba. A párosuk annyira szoros és eredményes volt – sőt indokolt a történelmi jelző is –, hogy nehéz volt elképzelni a felbomlását, vagy bármilyen indokot találni rá. Hogy Hamilton a jövő évtől mégis a Ferrarinál kezd új életet, az mindenekelőtt a hét világbajnoki cím után még mindig izzó ambíciójának a bizonyítéka. Jövőre 40 éves lesz, és annál a csapatnál fog versenyezni, amelyről minden autóversenyző álmodik.
Pedig bizonyítania már aligha van mit, a nevéhez kötődő statisztikákhoz nem nagyon lehet mit hozzáfűzni. 2021-ben hajszállal ugyan, de lemaradt a nyolcadik világbajnoki címéről, de az eddigi 105 futamgyőzelmével és 104 pole pozíciójával a Forma–1 történetének legsikeresebb pilótája.
Amikor 2013-ban az „anyacsapatnak” számító McLarentől átigazolt a Mercedeshez, úgy tűnt, hogy nem kis kockázatot vállal, és bár sem Hamilton tehetségéhez, sem a csapatban rejlő potenciálhoz nem fért kétség, azt a dominanciát, amelyet a párosuk jelentett, talán csak kevesen merték volna megjósolni. Mindezt a Forma-1 hivatalos Facebook-oldala is jól bemutatta egy kiváló találattal:
Egy világbajnoki címmel és 21 győzelemmel érkezett meg Brackley-be, a csapat főhadiszállására. Hattal több vb-címmel, 84-gyel több futamgyőzelemmel és 78-cal több rajtelsőséggel búcsúzik most. A hét éven át tartó nyerőszériáját csak a csapattársának, Nico Rosbergnek sikerült megtörnie 2016-ban.
Tizenkét közös évnek és 246 közös futamnak intenek most búcsút Abu-Dzabiban a szezonzáró versenyen. A Mercedesnek annak idején nemcsak egy kövér fizetési csekkre volt szüksége a brit világbajnok megkaparintásához, hanem Niki Lauda meggyőző erejére is, hiszen Hamilton egy versenyképes csapatot hagyott ott egy még feltörekvő, de inkább a középmezőnyben mozgó csapat kedvéért.
Amikor megérkezett az akkor még nem sok vizet zavaró Mercedeshez, Sebastian Vettel volt a sztár. Amikor most elhagyja a Mercedest, Max Verstappen az. Ebben a Red Bull-satuban érvényesült a Hamilton-Mercedes duó kikezdhetetlen ereje.
Bár 2013-ban sem sikerült rosszul a bemutatkozás (az első győzelmét a Mercedesszel épp a Hungaroringen szerezte meg), az áttörést 2014 hozta meg, ugyanis egyik csapat sem tudott olyan sikeresen alkalmazkodni a megváltozott motorszabályokhoz, a V8-as motorokról a V6-os hibrid motorokra való átálláshoz, mint a Mercedes. A dominanciájuk sokkoló volt a többi csapat szemszögéből.
Amikor Michael Schumacher a Ferrarival beállította a hét vb-cím rekordját a 2000-es évek első felében, kevesen gondolták volna, hogy a történelem ilyen gyorsan ismétli önmagát.
Hamilton zsenijét jelzi, hogy értékelhető eredményt akkor is ki tudott hozni az autóból, amikor az már távolról sem volt versenyképes, de 2022 és 2023 – amikor a váltás gondolata megszületett –, úgy telt el, hogy egyszer sem sikerült nyernie. Így aztán álomszerű volt, amikor idén épp a hazai futamán, Silverstone-ban ismét a dobogó legfelső fokára állhatott (946 nap és 56 nagydíj után, dehát ki számolja), majd nem sokkal később Belgiumban is összehozott egy győzelmet, megédesítve így némiképp a búcsút.
Hamilton mercedeses éveinek az örökségét azonban nemcsak a pályán jegyzik, az F1 még mindig egyetlen fekete versenyzőjeként érdemi lépéseket tett a sokszínűség és a befogadás kultúrájának az előmozdítására – és sokszor beszélt arról, hogy erre a legbüszkébb.
