Kabinnyomás címmel intim portré készült egy magyar nőről, aki egy itthon még szokatlan családmodellben vállalt gyereket.
Talán sokan cserélnének Henivel, aki egy kis magyar faluból indulva egészen Barcelonáig jutott, és ott teremtett magának egzisztenciát. Több szempontból irigylésre méltó helyzetben van, de mégsem kerek számára a világ. Heni ugyanis mindig is hagyományos, nagy családra vágyott jóképű férjjel, kertes házzal és kutyával, de a harmincas évei közepén, hiába sikeres, mégis egyedülálló és magányos.
Pedig igyekszik ezen változtatni, dolgozik magán és ismerkedik, de – és ebben talán sok vele hasonló korú nő tud azonosulni – nincs szerencséje. Heni azonban nem akar lemondani a gyerekvállalásról, meggyőződése, hogy attól, hogy nem él stabil párkapcsolatban, még lehet anya, és egyszer majd találkozik valakivel, akivel majd szerelembe esnek. Az ő szülővé válásának történetét mutatja a Kabinnyomás (Cabin Pressure) című dokumentumfilm, amit a 21. Verzió Filmfesztiválon lehet megtekinteni.
Sok, hasonló helyzetben lévő ember dönt úgy, hogy egyedül vág bele a gyerekvállalásba, amelynek ha itthon nem is túl ismert, de létező megoldása a társszülőség, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy két felnőtt, akik között nincs romantikus kapcsolat, közösen vállal gyereket. Ez jó opció azok számára, akik – ahogyan Heni is – szeretnék, ha gyerekük életében a másik vér szerinti szülő is jelen lenne.
A leendő apák és anyák több internetes oldalon is egymásra találhatnak, de akárcsak a párkeresésnél, Heni itt is csalódik. Egyik barátja ismerteti össze végül Andrejjel, egy Spanyolországban élő orosz származású, nála idősebb meleg férfival, aki hozzá hasonlóan nagyon szeretne saját gyereket. Persze az, hogy mindkét fél szeretne szülővé válni, ebben az esetben is kevés. Alaposan meg kell ismerniük egymást, hogy kiderüljön, érdemes-e együtt gyereket vállalniuk, és mivel az idő is szorít, fontos, hogy minél jobban meg tudjanak nyílni egymás előtt, ahogyan Heni fogalmaz:
teljesen le kell vetkőzni.
Az ismerkedésük kicsit sután, ügyetlenül kezdődik, még ha nem is romantikus szándékkal találkoznak. Később pedig, bármennyire is úgy érzik, hogy jól döntöttek, a konfliktusok előjönnek a kapcsolatukban, főként közös fiuk születés után. A mesterséges megtermékenyítés ugyanis sikeres, Heni várandós lesz.
A sors furcsa fintora, hogy pont ekkor bukkant fel egy férfi az életében, de mint olyan sokszor, benne is csalódnia kell. Ráadásul az élet úgy hozza, hogy Andrejjel még inkább egymásra lesznek utalva, ugyanis beüt a koronavírus-járvány. És a társas kapcsolatok beszűkülésével egy ilyen fontos életszakaszban, mint a szülővé válás, talán még nehezebb megbirkózni azzal, hogy nincs mellettük a család, még úgyis, hogy a már korábban is óriási távolság választotta el őket.
Ha a szeretteik nem is, a kamera ott van a legfontosabb pillanatokban, vagyis amikor beindulnak a fájások, amikor a kórház liftjében elfolyik Heni magzatvize, majd hallhatjuk, ahogyan felsír a kicsi Leo. És ezután jön csak a neheze. Heni babával a karján újra dolgozni kezd, és sokszor neki kell gondoskodnia Andrejről is, aki aktívan kiveszi ugyan a részét a gyereknevelésből, de például azzal kapcsolatban, hogy kinek kellene gondoskodni az étkezésről, vagy hogy mivel is kellene közlekedni a városban a gyermek biztonsága érdekében, egymásnak feszülnek, Heni pedig később kifakad a barátainak, hogy nagyon sok kritikát kap gyermeke édesapjától.
Bár a szülők általában megállapodást vagy szerződést kötnek arról, hogy hogyan nevelik majd gyereküket vagy gyerekeiket, joggal vetődik fel a kérdés, hogy magukat a gyerekeket ez a ma még szokatlan szülői viszony miként befolyásolhatja. Egyes kutatások szerint minél inkább együttműködnek a társszülők a gyereknevelésben, annál kevésbé valószínű, hogy a társszülőségnek negatív következményei lennének a gyerekekre nézve, és egy megértő, elfogadó, támogató, stabil és biztonságos közeg csökkenti a problémás viselkedések valószínűségét. Nyilván ez is olyan téma, amelyben további kutatásokra van szükség, de feltételezhetjük, hogyha a gyerek szükségletei kielégülnek, akkor olyan nagy baj nem lehet ilyen családmodell esetében sem.
Ha Heni és Andrej néha össze is különbözik, szemmel láthatóan mindketten tiszta szívből szeretik kisfiukat, minden figyelmet igyekeznek megadni neki, és ő az, aki miatt túllendülnek a nézeteltéréseiken, vagyis úgy tűnik, ez az, ami segít elsimítani a konfliktusaikat. És bár a családmodell, amelyben élnek, egyelőre még ritka, de sok szülő magára ismerhet az általuk megosztott pillanatokban.
A Kabinnyomás Heni szemszögéből készült, az ő intim portréja a film, az ő érzéseit, megéléseit ismerhetjük meg, még azt is vállalta, hogy ott legyen a stáb a lelkileg legsebezhetőbb pillanataiban, és bár Andrej is ugyanolyan fontos szereplője Leo életének, az ő története háttérbe szorul, pedig a nem hagyományos családmodellért folytatott küzdelmeikben is osztoznak, legyen szó az idősebb generáció gondolkodásmódjáról vagy a származási országuk kormányának a hozzáállásáról.
Ha például Magyarországon hozták volna meg azt a döntést, közösen valószínűleg nem tudtak volna gyereket vállalni, vagy csak bürokratikus trükkel. Magyarországon házaspárok, bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, illetve bizonyos feltételek mellett egyedülálló nők jogosultak a közfinanszírozott meddőségkezelési eljárásokra, és mint ismert, 2022-ben megszűnt a magánintézményekben végzett lombikkezelések lehetősége, miután az állam nemet mondott a két utolsó magyarországi meddőségi magánklinika megvásárlására.
Nyilván nem mondunk újat azzal sem, hogy sokan vannak, akik inkább a környező országok humán reprodukciós intézetekhez fordulnak segítségért. Élethelyzettől függően erre több okuk is lehet: ha az itthoni szabályozás nem is gördít eléjük akadályt, a hosszú várakozás elrettentheti őket, illetve – ahogyan a Háttér Társaság írja – vonzóak lehetnek a megengedőbb feltételek is, például az, hogy a leszbikus párokat nem diszkriminálják, vagy hogy azokat az egyedülálló nőket is szívesen fogadják, akiknél nem áll fenn a meddőség lehetősége.
A filmet a Verzió fesztivál keretein belül november 12-én kedden vetítik a Toldi moziban.
Nagy Eszter számos nemzetközileg is elismert magyarországi produkcióban dolgozott már mint colorist. Miután Los Angelesben és Új-Zélandon szakmai tapasztalatot gyűjtött, 2014-ben megnyitotta saját posztprodukciós stúdióját, a Karmazin Filmet. Olyan filmeken dolgozott, mint az Oscar-díjas Mindenki (2016), a Tiszta szívvel (2016), a Szerdai gyerek (2015), a Drifter (2014) című dokumentumfilm és az HBO-s Aranyélet (2015-2018). A Cabin Pressure (2024) rendezői debütálása.
Czira Sára két évtizede dolgozik játékfilmeken első asszisztensként. Számos kiemelkedő filmben dolgozott, mint a Dealer (2004), a Taxidermia (2006), a Womb (2010) és a Csak a szél (2012). Az utóbbi években az emberi jogokkal és toleranciával foglalkozó performanszokban és képzőművészeti projektekben vett részt, és első rendezésén dolgozott, az HBO koprodukciójában készült Cabin Pressure (2024) című dokumentumfilmen.