Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A megrendülés és a gyász mellett a halálnak van egy gyakorlati, nagyon is az életbe ágyazott vetülete, amelyben a hozzátartozóknak és az intézményeknek is jut szerep és feladat. Sokan azért nincsenek tisztában a teendőkkel, mert nem mernek belegondolni szeretteik halálába, másoknak egyszerűen nincsenek információik, és ezért nem tudják, mit tegyenek. A haláltól eltávolodtunk – nemcsak lelki, hanem praktikus szempontból is. Összegyűjtöttük a gyakorlati kapaszkodókat.
Az intézményi oldal és a papírmunka
A hozzátartozók a halálhírt manapság tíz esetből kilencszer a kórházból kapják, vagyis a halállal a legtöbben orvosi megközelítésből szembesülnek. A halálesetet minden esetben a halottvizsgálat követi. Ha természetes okok miatt halt meg valaki, és a kórházi kórtörténet miatt már ismert a halálok, akkor rögtön ki lehet állítani a halottvizsgálati bizonyítványt. Kivéve, ha az elhunyt szerveit felajánlották, ekkor kórboncnok elvégzi a boncolást, és csak ezután állítják ki a bizonyítványt.
Ezzel szemben, ha akár a boncolás közben, akár előtte felmerül, hogy rendkívüli halállal van dolga az egészségügyi szakszemélyzetnek – tehát erőszakos halált halhatott, vagy műhiba miatt hunyhatott el az illető –, mindenféleképpen boncolást végeznek, és utána állítják ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Ezután a kórház haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül értesíti azt a hozzátartozót, aki felelős a temetésért, és átadja neki vagy a temetkezési szolgáltatónak a halottvizsgálati bizonyítványt.
Ha a halál nem a kórházban, hanem közterületen vagy a lakásán éri utol az embert, akkor a házi orvos vagy az ügyeletes orvos jön ki, legtöbb esetben hat órán belül ki kell érnie. Ebben az esetben ő állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt.
Ez a papír meghatározó a temetés folyamatában. Az anyakönyvvezető ennek alapján állítja ki a halotti anyakönyvi kivonatot, amely az utolsó hivatalos dokumentum minden emberről. Továbbá ezen a bizonyítványon tünteti fel a patológus, ha a holttest hamvasztható.
A halál megállapítását követően a holttestet általában 12 órán belül el kell szállíttatni. Ha még boncolni is kell, akkor a kórboncnoki vizsgálat helyére, ha nem kell, akkor rögtön a temetés vagy a hamvasztás helyszínére lehet vinni. A szállítási, tárolási és hűtési költségeket a temetésért felelős személynek kell megfizetnie.
A temetés és a pénzügyek
A temetkezésről szóló törvény szerint a temetésért az a személy felelős, aki ezt szerződésben vállalta, vagy ha nincs erről szerződés, akkor az, akit erre az elhunyt végrendelete kötelezett. Ha nincs végrendelet, akkor a temetésért az elhunyttal együtt élő házastársa, élettársa felel. Ha nem volt, akkor az elhunyt legközelebbi hozzátartozója az öröklés sorrendjében. Ha nincs temetésre kötelezett személy, vagy nem jelentkezik, akkor a kórház a település vagy a kerület jegyzőjét értesíti. Ebben az esetben az önkormányzatnak a halált követő 21 napon belül kell gondoskodnia a temetésről.
A test szállítását a temetők munkatársai vagy temetkezési vállalkozók végzik. Hogy ez konkrétan mennyibe kerül, azt nehéz megmondani, mert az ár sok mindentől függ, az biztos, hogy százezres nagyságrendben mozog, és akkor még ott vannak az „extrák”, amelyek drágíthatják a szolgáltatást.
A Budapesti Közművek Temetkezési Divíziójának legolcsóbb temetkezési csomagja 180 ezer forint – ez arra elég, hogy kiadják a rokonoknak egy urnában az elhunyt hamvait. A legdrágább csomag – 425 ezer forint – a koporsós temetés. Ebben benne van a kórházból a temetőbe szállítás, az urna vagy a koporsó megvásárlása, de nincs benne a sírhely bérlése.
A temetés végösszege nagyban függ a koporsó árától, ez körülbelül 100 és 700 ezer forint körül mozog, az alapcsomagban az egyik legolcsóbb koporsó van benne.
„A Budapesti Temetkezési Intézet 14 temetőjében 21 ezer temetést végeznek évente, ennek 90 százaléka hamvasztás, 10 százaléka koporsós temetés” – mondta Harsányi Andrea, a Temetkezési Divízió főigazgatója. A temetők körülbelül évente kétezer esetben kiadják az urnákat, a törvény megengedi, hogy a rokonok akár otthon is tárolják a hamvakat – tette hozzá.
A Főváros a kegyeleti szolgáltatások díjairól október 15-től adott ki új árjegyzéket. E szerint a harangozás például 1961 forint, a katolikus egyházi búcsúztatás 7722 forint, túlsúlyos elhunyt szállítása, 150 kg fölött 11 800 forint. Urnasírt 10 évre lehet kibérelni, a koporsó helyét 25 évre. Az urnatemetés ára nagyban függ a parcellától és a temetőtől, általában nagyon széles spektrumon mozog, 50 ezertől a több százezer forintig. Koporsós temetés egy sírhelyre a legtöbb budapesti temetőben jelenleg 170 ezer forint 25 évre, tehát 567 forint havonta.
A megváltás időtartamának lejárta után újra be kell fizetni az összeget a következő 10 vagy 25 évre az akkor érvényes áron. A temető fenntartója a sírhely lejáratának évében levélben értesíti a rendelkezőket. Harsányi Andrea szerint évi körülbelül 19-20 ezer értesítőt küldenek ki, ennek több mint egyötöde visszajön, mert a rendelkezők elköltöznek vagy meghalnak időközben.
Ha nem fizet senki, akkor a koporsót a mélyített szint alá temetik, és a sírhelyet egy új halott rendelkezésére bocsátják, vagy exhumálják a maradványokat, és a temető egyik részében lévő közös sírhelybe temetik.
Urnák esetében a hamvakat egy évig egy tárolóban őrzik, ha akkor se jelentkezik senki érte, akkor az egy év alatt felgyűlt porhüvelyeket urnával együtt szintén közös sírba helyezik örök nyugalomra.
A végrendelet és a törvényes örökösök
A temetést követő lépés általában az örökség felosztása. Ha a halottnak van érvényes végrendelete, akkor ez a kiindulópont. A dokumentum akkor érvényes, ha látszik, hogy saját kezűleg írta, illetve aláírta és megszámozta az oldalakat, és mindenhova odaírta a dátumot is. Abban az esetben, ha kinyomtatták a dokumentumot, vagy más írta, csak akkor válik érvényessé, ha minden lapot aláírt két olyan tanú, aki nem kedvezményezettje a végrendeletnek.
Amennyiben nincs végrendelet, a törvényes öröklés rendje szerint osztják el a vagyont, azaz először az elhunyt gyerekei örökölnek egyenlő arányban. Az özvegy is egy gyereknyi részt kap az örökségből, valamint használati jogot a közös lakóhelyükre, feltéve, hogy házastársi életközösségben éltek. Ha azonban nem, akkor nem örökölhet. A gyerekeket követik a távolabbi leszármazók: unokák, dédunokák.
Ha az örökhagyó szülei már meghaltak, és leszármazottak sincsenek, akkor az özvegyre száll az egész vagyon, viszont, ha élnek még a szülők, akkor csak az örökség fele az özvegyé, a másik fele egyenlő részben illeti a szülőket.
Ha nincs jogos örökös, akkor az államra száll a vagyon vagy a tartozás – utóbbiért állam csak 50 százalékban felel. Ha valaki nem testvértől, illetve egyenes ági rokontól örököl, akkor örökösödési illetéket kell fizetnie. Ez ingatlannál 9, autónál 25, ingóságok estében 18 százalék.
A hagyományos ingatlanokon és ingóságokon kívül érdemes lehet a digitális kincsekről is rendelkezni, hiszen az életünk jó része az interneten zajlik. A végrendelet kitérhet a számítógép, közösségi médiás fiókok, netbank, telefon, streaming oldalak jelszavaira is, ezzel megkönnyítve az örökösök ügyintézését.
Praktikus információ az idei halottak napjával kapcsolatban, hogy fővárosi temetők meghosszabbították a nyitvatartásukat. November 1-jén, 2-án és 3-án reggel 7:30 és este 20 óra között látogathatók a sírkertek.
