Több cikkben is foglalkoztunk az Országos kompetenciamérésekkel, miután igazgatók, pedagógusok panaszkodtak arra, hogy a túl sok mérés problémákat okozott, az adatokat viszont alig lehet felhasználni. A legfőbb gond, hogy a mérés beszámít a pedagógusok értékelésébe. Minderről nem írt a közleményében sem az OH.
„Sikeresen zárult az idei kompetenciamérés is, tervezetten zajlik a következő tanévi mérések előkészítése” – jelentetett meg hétfőn egy közleményt a honlapján az Oktatási Hivatal (OH). Ebben azt állítják, hogy „egy sajtóorgánumban” sok ponton a valóságot nélkülöző állítások jelentek meg, pedig a hivatal és szakértő munkatársai több mint 20 éve folyamatosan a legmagasabb szinten valósítják meg és fejlesztik a kompetenciaméréseket. Majd hosszas sikerjelentést írtak.
Nem volt nehéz kitalálni, hogy a „sajtóorgánum” a HVG, ugyanis két cikkben is foglalkoztunk a mérésekkel, ezeket itt és itt lehet elolvasni.
A cikkünk fő állításai:
- a kompetenciaméréseket fel kell használni a pedagógusok értékeléséhez, noha ez arra nem alkalmas, ez igazgatók és oktatási szakemberek szerint is szakmai nonszensz;
- túl sok mérést erőltetnek túl sok évfolyamon a rendszerre, ezzel aránytalanul megnehezítik az iskolák életét a mérések lebonyolítása miatt;
- a kiértékelt adatok sokszor használhatatlanok, az új adatvizualizációs felület számos fontos adatot nem tartalmaz, az országos adatok – noha a tanulói adatok hozzáférhetők időben – egy évet késtek;
- egy 2001 óta jól működő, magyar oktatási innováció értelmét, hitelét veszélyeztet az új – túl sok területen, túl sok évfolyamon – megíratott mérés,
- minderre – a HVG több forrásból származó információi szerint – a szakma, az OH munkatársai többször is írásban is figyelmeztették az OH vezetőit, az államtitkárságot, felmondott több középvezető és OH-s munkatárs is.
Mind a két cikk írása előtt kérdéseket tettünk fel az OH-nak. Az elsőhöz az újfajta adatvizualizációs felülettel kapcsolatban kérdeztük, erre kaptunk is egy rövid választ, amit beépítettünk az írásba.
A második cikkünkhöz már több kérdést is feltettünk, de ezekre semmilyen visszajelzés nem érkezett. Pedig ezzel talán elkerülhető lett volna, hogy az OH „valóságot nélkülöző állításokkal” vádolja a cikkünket, esetleg kiderülne, mely pontokon állít a valóságot nélkülöző állításokat.
Egészen pontosan ezeket a kérdéseket küldtük június 25-én ugyanarra a címre, ahonnan egy hete még kaptunk választ:
- Úgy tudjuk, hogy az Oktatási Hivatal Köznevelési Mérési és Elemzési Osztálya (KMEO) összes dolgozója levélben tiltakozott az Oktatási Hivatal elnökénél a mérések számának ilyen mértékű növekedése és a szervezés-lebonyolítás új rendje ellen. Továbbá jelezve, hogy a mérések így a köznevelés állapotának és trendjeinek vizsgálatára nem használhatók (legkevésbé a pedagógusok értékelésének részeként). Meg tudják erősíteni, hogy érkezett az elnökhöz ilyen levél?
- Igaz az, hogy a főosztály vezetője és három további osztályvezető a mérések elindulását megelőzően távozott a Hivatalból, és több dolgozó is követte őket? És ennek oka az volt, hogy a méréseket vállalhatatlannak, szakmaiatlannak tartották?
- Igaz-e, hogy az Országos Kompetenciamérés negatív eredményeinek, trendjeinek vizsgálata, a vizsgálatok publikálása tiltás alá került?
- Igaz-e, hogy emiatt a Köznevelési Elemzési Főosztály (KEF) több – szakmailag felkészült dolgozója – is távozott az elmúlt időszakban?
- Az eredmények újfajta publikálását előző levelükben “könnyen kezelhető és az összehasonlítást támogató adatvizualizációs felületnek” írták le. Az általam megkérdezett mérési szakemberek és igazgatók épp az ellenkezőjéről számoltak be. Volt, aki azt állította, felmerül a gyanú, hogy annak épp az a célja, hogy az összehasonlítást megnehezítse, a negatív tendenciákat kevésbé engedje felszínre kerülni. Mi erről az álláspontjuk?
- Miért nincs idősoros megjelenítése az adatoknak? Miért kell külön, nehézkesen kinyerni a különböző évek adatait?
- Miért késett egy online mérés eredménye egy évet? (Ezzel teljesen ellehetetlenítve azok intézményi felhasználását.)
Ezekre a kérdésekre továbbra is várjuk az Oktatási Hivatal válaszait. A honlapra kitett sikerjelentést tartalmazó közleményben ugyanis egyikről sem ejtettek szót.
„Hivatalunk az országos mérések terén olyan progresszív fejlesztéseket hajtott végre, amelyek minőségükben, szolgáltatásaikban nemzetközi szinten is kimagaslóak” – zárul a közlemény. Ezt mi sem vitattuk. A cikkünkben olvasható is, hogy „hazai és nemzetközi viszonylatban is sokáig innovatívnak” számított a 2001 óta folyó mérés.
Éppen arra hívták fel a saját munkatársai az OH elnök figyelmét, hogy ezt rombolja most le az új rendszer azzal, hogy nem arra használják, amire kell (hanem például a pedagógusok értékelésére), valamint hogy túl sok évfolyamon túl sok területen mér, alig használható eredményekkel.
Címlapképünk: Álarcot viselő középiskolások érkeznek az Oktatási Hivatal Szalay utcai épülete előtt a közoktatási rendszer átalakítása ellen tartott flashmobjukra 2013. április 18-án.