Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hogyan együnk és igyunk, miként árnyékoljunk, és mit tegyünk, ha valakiről azt gyanítjuk, hogy hőgutát kapott? A hőhullámra nemcsak testileg, de fejben is érdemes felkészülni, otthonunkat pedig hosszú távon is fontos lenne az egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó kánikulákhoz igazítani. Nézzük, mit javasol a nagy melegre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.
Az előrejelzések szerint június közepére utolér minket az idei nyár első komolyabb hőhulláma. Már szombattól egyre melegebb levegő áramlik fölénk, vasárnap 30 fok valószínű, jövőhéten pedig már a 35 fokot is elérhetjük. Bár olyan elviselhetetlen kánikulára egyelőre nem kell számítani, milyen amilyen a napokban Görögországban és Törökország nyugati részén tombol – az Égei-tengernél 40 fokot meghaladó maximumokat mérnek, és a hőhullám miatt az Akropoliszt is le kellett zárni – a tartós 35 fok is épp eléggé igénybe veheti a szervezetet ahhoz, hogy kedvezőtlen hatásainak a csökkentésére időben felkészüljünk.
Nézzük, mi mindenre kell odafigyelni rekkenő hőségben!
Legyünk tisztában azzal, mit művel a szervezetünkkel a nagy meleg!
A hőhullámok nagy mértékben befolyásolhatják az életminőséget, és hatással vannak a megbetegedési és halálozási viszonyokra is. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) szerint hőhullám idején, ha a középhőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, a napi halálozás átlagban 15 százalékkal emelkedik meg, ha 27 fok fölé, akkor már 30 százalékkal. Különösen veszélyeztetettek az idősek; a krónikus és súlyos betegségben szenvedők; azok, akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek a veseműködést, az izzadást, a hőszabályozást vagy az elektrolit-egyensúlyt potenciálisan befolyásolják; és azok is, akik nem tudják a hűtés érdekében önállóan intézkedéseket hozni, mert például ágyhoz kötöttek.
Az NNK kiemeli, hogy főként légzőszervi, illetve szív-és érrendszeri betegségek a fő okai a kánikulával összefüggésbe hozható rosszulléteknek és haláleseteknek, ami – elsőre talán meglepő módon – éppen a természetes védekezőmechanizmusunkkal van összefüggésben. A hőmérséklet csökkentése érdekében a szervezetünk ugyanis nagy mennyiségű többletvért juttat a bőrbe, ami ugyanakkor rendkívül megterheli a szívet. Ennyi extra terhelést egy egészséges szervezet elvisel, de egy krónikus betegnél már akár szívrohamhoz is vezethet.
A túlsúlyosok szervezete is jóval kitettebb a hőhullámnak, ha másért nem, akkor azért, mert a zsírszövetek természetes szigetelőanyagként működnek, ami nyáron bizony hátrányt jelent. A zsírtöbblet megnehezíti ugyanis a hő elosztását a szervezet számára, emiatt a szívnek többet kell dolgoznia ahhoz, hogy a nagy melegben a vért keringtesse. Nagyobb mennyiségű vért kell áramoltatnia ugyanis a bőr alatti véredényekben ahhoz, hogy a hő szétáramoljon a szervezetben.
Érdemes tudni, hogy nagy hőségben bizonyos légzőrendszeri betegségek száma is megszaporodhat, mivel a tüdő is teljes kapacitáson dolgozik ilyenkor. Azáltal, hogy a tüdőn át intenzíven párolog a víz, és intenzíven zajlik az anyagcsere-termékek cseréje, súlyosbodhatnak a hörgőgyulladással járó betegségek és az asztma is.
Vegyük észre, ha valaki rosszul lesz a hőtől!
Léteznek specifikus, hőséggel összefüggő betegségek is, mint a hőkiütés, hőödéma, a hőséggörcs (amit gyakran testmozgást követően kiszáradás, elektrolitveszteség okoz), a hőkimerülés (ami a víz- vagy nátriumhiány következtében lép fel, és kimerüléssel, rossz közérzettel, hányás és keringési összeomlás nem specifikus tüneteivel jár, illetve akkor áll fenn, ha a 37 és 40 fok közötti maghőmérsékletünket a testünkben nem csökkentjük), vagy a szédüléssel és ájulással járó hőszinkópé.
Az NNGYK tájékoztatása szerint az egyik legsúlyosabb betegség ebben a kategóriában, a hőguta, mely “a szervezet hőszabályozásának visszafordíthatatlan zavara abban az esetben, amikor a testmaghőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot” Ilyenkor a szervezet hőháztartási mechanizmusa egyszerűen összeomlik. Tünetei a zavartság; dezorientáció; görcsök; eszméletvesztés; forró, száraz bőr. Sejtpusztuláshoz, szervi elégtelenséghez, agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet, ezért, ha valakinél felmerül a hőguta gyanúja, azonnal hívni kell a mentőt, és míg az kiérkezik, mérjük meg az illető testhőjét, és próbáljuk meg a lehető leggyorsabban lehűteni a testét. Vagyis vigyük hűvösebb helyre, engedjünk rá hideg zuhanyt, permetezzük, nedves lepedőbe burkoljuk, kapcsoljuk be a ventilátort, ha van a közelben. Ha az illető eszméleténél van, itassunk vele folyadékot, és ami fontos – figyelmeztet az egészségügyi hatóság -, hogy ne adjunk neki aszpirint vagy paracetamolt.
Hogyan együnk és igyunk nagy melegben?
Mindenkori alapszabály, hogy étkezzünk változatosan, ezt szem előtt kell tartani hőhullám idején is, de van néhány finomság, amely ilyenkor különösen jótékony hatású lehet. Szabó Gréta dietetikus korábban a duol.hu-nak beszélt a nyári étkezés alapvetéseiről. Fontos például, hogy ilyenkor a magas folyadék- és kisebb energiatartalmú, könnyen emészthető, nem túl fűszeres ételek fogyasztása az ajánlott. Részesítsük előnyben a friss gyümölcsöket, zöldségeket, együnk sok salátát, főzelékfélét, híg leveseket, illetve gyümölcsleveseket. Naponta többször együnk keveset.
Vanita Arora, a delhi Apollo Kórház intervenciós kardiológusa a Hindustan Timesnak emelte ki azokat az ételeket, amelyek kifejezetten jól eshetnek a perzselő nyári hőségben. Ilyen például a görögdinnye. A lédús és frissítő gyümölcs körülbelül 92 százalékban vízből áll, amitől kiváló hidratáló élelmiszer, emellett egy erős antioxidánst, likopint is tartalmaz. A rendkívül alacsony kalóriatartalmú uborka ugyancsak magas víztartalma miatt nagyon jó frissítő csemege, ezenfelül K- és C-vitamint is tartalmaz, ami hozzájárul a csontok egészségéhez és az immunitáshoz.
Végül a hőségben fogyasztandó könnyed ételek, italok nélkülözhetetlen összetevője lehet a friss menta is, hiszen az segíti az emésztést, emellett gazdag antioxidánsokban és fitotápanyagokban. A benne található mentol jót tesz a gyomornak, a fejfájásban is segítségünkre lehet, erős illata csökkentheti a hányingert.
Alapszabály, hogy kánikulában nagyon oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre. Lehetőleg még azelőtt igyunk, hogy a szomjúságérzet utolérne bennünket, e tekintetben pedig különösen oda kell figyelni az idősekre, akiknek alapból csökkent a szomjúságérzetük.
Ha erősen izzadunk, akkor az elektrolitokat is pótolnunk kell, ezért általában javasolják, hogy a vízzel együtt kis ételt is fogyasszunk, vagy szükség esetén speciális, elektrolitpótló italokat is vegyünk magunkhoz. Tartsuk szem előtt, hogy a túlzott vízfogyasztás elektrolitok pótlása nélkül súlyos nátriumveszteséghez vezethet.
Talán mondani sem kell, hogy hőhullámkor az alkoholtartalmú italokat és a koffeint is érdemes kerülni, mennyiségüket csökkenteni azok vízhajtó hatása miatt, és az NNGYK szerint hőségriasztáskor a bevitt folyadékmennyiséget annyival kell növelni, ami szükséges a folyadékveszteség kompenzálására. Ez nagyjából 150 százalékos bevitelnövelést jelent.
Házi praktikák a hűtéshez
Hőhullám idején létfontosságú megoldani a lakások, intézmények hűtését, főként akkor, ha a veszélyeztetett csoportok valamelyikébe tartozó lakóról van szó. A magas kockázatú csoportok ugyanis nehezen tudják magukat hatékonyan lehűteni, ha a hőmérséklet 26 fok fölé emelkedik – írja az NNGYK.
A hűtésre általában a legkézenfekvőbb megoldásként a klíma bekapcsolása látszik, de azért érdemes nem megfeledkezni arról, hogy a légkondi használatával egyrészt több áramot fogyasztunk (a mesterséges hűtés a meleg nyári napokon több energiát fogyaszt, mint egy átlagos téli napon a fűtés), és az áram előállítása karbonkibocsátással jár, másrészt az éjszaka üzemelő klíma a hőleadás miatt tovább rontja a városi hőszigethatást, vagyis növeli a kinti hőséget.
Nem árt tehát megfontolni néhány házi praktikát, amelyek a klíma bekapcsolása nélkül is segíthetnek a hőség elviselésében.
Az NNGYK szerint a felesleges áramfogyasztókat hőhullám idején érdemes kikapcsolni, hiszen a bekapcsolt elektromos berendezések is hozzájárulnak a beltéri levegő felmelegedéséhez.
Készítsünk olyan ételeket, amikhez nem kell bekacsolni a sütőt, vagy amiket nem kell sokáig főzni. Ha mégis sütnénk, akkor azt késő éjszakára, hajnalra időzítsük, hogy ne tartsuk bent a lakásban a fölösleges meleget.
Jó tudni, hogy hűvösebb lesz a lakásban, ha gyakran felmossuk a padlót, és nem használunk szőnyeget nyáron, ha benedvesítjük a függönyöket, és úgy helyezzük azokat az ablak elé, de hőelvonással jár a vizes törülköző vagy a mosott ruha teregetése is.
Elviselhetőbbé válik a meleg, ha benedvesítjük a bőrünket, és hagyjuk, hogy a ventilátor szele érjen. Fontos információ, hogy a népegészségügyi hatóság szerint a ventilátort csak akkor érdemes bevetni, ha a hőmérséklet 35 fok alatt van. Ennél magasabb hőmérsékleten a ventilátor már nem tud úgy hűteni, hogy azzal csökkentse a hőséggel összefüggő megbetegedéseket. Javasolt továbbá a nedvesítő, párásító ventilátorok használata, mert a csupán légkeverő ventilátorok fokozhatják a kiszáradást.
Napközben zuhanyozzunk le langyos vízzel, vagy a szabadon lévő testrészeinket időnként hűsítsük hideg vízzel, permettel, tegyünk nedves kendőt, törölközőt a tarkónkra.
Az ablakokat napközben – amíg a kinti hőmérséklet magasabb, mint a benti – árnyékolni kell. Meglepő adat, hogy a tetőtéri ablakok árnyékolása akár 6-8 fokkal is csökkentheti a beltéri hőmérsékletet, a külső árnyékolás pedig jobb hatásfokú, mint a belső: 60-70 százalékkal is csökkentheti az ablakon bejövő hősugárzást.
Ha nincs külső árnyékolónk, akkor nappal tartsuk csukva az ablakokat és húzzuk be a függönyöket. A szakmai javaslat szerint az árnyékolást lehetőleg világos, fényvisszaverő béléssel ellátott függönyökkel érdemes megoldani, “ezek előnyösebbek, mint a fém redőnyök és sötét bélésű függönyök, amelyek ronthatják a hőhullámok alatt a belső terek hőviszonyait”.
Szellőztetni akkor szellőztessünk, ha már kint hűvösebb van, és lehetőleg kövessük a Nap járását a szellőztetésnél. Vagyis szellőztessünk mindig ott, ahol a nap kevésbé éri a helyiséget.
Természetesen, a legjobb hűtő hatása annak van, ha a lakásunkat, házunkat nem beton, díszburkolat, hanem gazdag zöldfelület veszi körül. A zöldhomlokzatok, nagylombú fák és a zöldfalak árnyékolnak és párologtatásukkal jelentős mennyiségű hőt vonnak el a környezetüktől, mely szintén csökkenti az épületekben a hőmérsékletet. Ahogy Ürge-Vorsatz Diána klímakutató korábban már többször is elmondta: a legjobb hosszú távú védekezés a sok lombos fa, hiszen ez aktívan légkondicionálja párolgással a városi levegőt. “Vagyis az igazi megoldás az, hogy ültessük el azokat a fákat, amik elviselhetően fogják tartani lakóhelyünk éghajlatát akkor, amikorra a mostani hőség már hűvösnek fog számítani”.
Ezzel a megoldással azonban hosszútávon lehet csak tervezni. Ha most kapunk csak észhez, és mindössze néhány napunk van felkészülni a nagy melegre, akkor az udvarok beárnyékolásához ideiglenesen megteszi a napvitorla is.
