Élet+Stílus hvg.hu 2024. március. 25. 21:10

Áttörés az Alzheimer-szűrésben: 10-15 évvel a tünetek előtt kimutatható a betegség egy új vizsgálattal

Csak vérvételre és kognitív tesztek elvégzésére van szükség.

Magyar fejlesztés is része annak a kombinált vizsgálatnak, amellyel a klinikai tünetek megjelenése előtt 10-15 évvel kimutatható az Alzheimer-kór – közölte a Pozitron Medical Diagnosztika Központ. 

A kombinált vizsgálatban a plakkokat okozó, kóros fehérjéket egy egyszerű vérvétellel mutatják ki, míg eddig erre csak költséges vagy fájdalmas vizsgálatok (CT, MR, agyvízvizsgálat) voltak. A vizsgálat másik elemét, a kognitív teszteket tavaly év végén dolgozták ki, amelyhez a fejlesztők csaknem 237 millió forintot nyertek el a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból. A projekt összköltsége 362,66 millió forint volt.

A szűrővizsgálat részét jelentő egyéves kognitív tesztek és a speciális labortechnológiai eljárás együttes alkalmazásával megállapítható, hogy milyen tendencia látható a betegség lefolyásában, milyen kezelés, feladatgyakorlás szükséges annak lassításához. Ez azért fontos, mert a betegség korai felismerése növeli a kezelések hatékonyságát, javítja az életminőséget, és nemzetgazdasági szinten is megtakarítást jelent az egészségügyi ellátórendszer terheinek csökkentésével. 

Robbanásszerűen nő majd a demenciában szenvedők száma, elmondjuk, mit lehet tenni a betegség ellen

Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne.

Magyarországon, a nemzetközi adatokhoz hasonlóan, a 60 év felettiek mintegy 20 százaléka, a 70 év felettiek 30 százaléka, a 80 évnél idősebbeknek pedig csaknem 50 százaléka érintett valamilyen demenciában, a demensek 60 százaléka alzheimeres. 

Európában jelenleg mintegy 10 millióan küzdenek demenciával vagy neurodegeneratív betegséggel, míg húsz évvel ezelőtt kevesebb mint 6 millióan voltak érintettek, 2030-ra pedig a számuk várhatóan eléri a 20 milliót. Globálisan a betegek száma közelíti az 50 milliót, 2050-re ez a szám csaknem háromszorosára nő az előrejelzések szerint. 2018-ban a demencia kezelésének globális becsült összköltsége 1 milliárd dollár körül alakult, ami 2030-ra várhatóan 2 milliárd dollárra nő, így a korai diagnózis globális szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet.

A demenciáról írt, a hvg360-on megjelent cikksorozatunk első része ide kattintva, a második rész pedig ide kattintva érhető el.

Demencia a családban: „Anyukám már nem az az ember, akit korábban ismertem”

Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni.

Demencia a családban: Anyám azt mondja, ő rab, miközben én vagyok az

Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. A róluk szóló cikksorozatunk második részében Zsófia arról beszél, hogyan lehet túlélni a napokat, ha a 93 éves édesanya tünetei fizikai agresszióba váltanak át.