Persze, nem hatmilliárd forintból.
Magyarország Kedvenc Műsorának csapata – Rainer-Micsinyei Nóra, Janklovics Péter, Lengyel Tamás, Molnár Áron – a Hírcsárdával közreműködve bebizonyította: ha Petőfi Sándorról van szó, legalább olyan lendülettel képes szembemenni a történelmi tényekkel, mint Rákay Philip.
Az egyetlen különbség, hogy nekik nem állt rendelkezésükre hatmilliárd forint, hogy elkészítsék a maguk forradalmi produkcióját, így csak egy jelenetet forgattak le, de ebből is átjön a történelmi forrongás minden feszültsége.
Egész pontosan a 12 pont megszületését vitték vászonra, követve a kitaposott utat, miszerint a történelmi hűségre való törekvés nem a fő szempont. Mert az kit érdekel. Legfeljebb a történészeket. De a történészek meg kit érdekelnek. Senkit.
Mint rövid ismertetőjükből kiderül: „A jelenetben Landerer Lajos éppen rakja össze a 12 pontot, és mint ahogy minden grafikus, ő is bizonytalan ügyfelekkel van körülvéve, és az zavarja a leginkább, ha a megrendelők beleszólnak a »művészetébe«. Petőfi Sándor lelkes forradalmárként akarja a legmerészebbet, míg Terike marketing szempontokat helyez előtérbe és fókuszcsoportokra hivatkozik. Közben kint a tömeg egyre türelmetlenebb, a be-befutó Irinyi József próbálja őket szinten tartani, amíg végre elindulhatnak a Várba.”