A kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.
A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, közöttük a ketogén étrend, a csökkentett kalóriabevitel, az időszakos böjt, illetve a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték az egyik legnevesebb szakmai folyóiratban.
A tumorsejtekben közös, hogy óriási az energiaigényük, akár a többszöröse is lehet a normál sejtekének. Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, például glükózból (pl. vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (pl. prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (pl. a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).
„Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázta Menyhárt Otilia a koplalás Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője a koplalás és a tumorsejtek hátterét.
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul, és úgynevezett javító/regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalóriadeficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek – magyarázta az adjunktus.
„A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, ami fokozza a kemoterápia hatását” – magyarázta Menyhárt Otilia. A böjt, amelynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti. Összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással – tette hozzá az adjunktus.
Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, amely megvédi az egészséges sejteket, ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.
A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal – mondta Menyhárt Otilia. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.”