Vannak helyzetek, amikor az ember nem kussolhat – mondta a nagyhatású beszédében Osváth Zsolt, aki a péntek esti influenszertüntetésen a saját gyerekkorát idézve állt ki a bántalmazott gyerekek mellett.

„Én intézetben nőttem fel, láttam a legaljasabb nevelői visszaéléseket, engem konkrétan a pszichiátriára zártak, mert tudomást szereztem egy tanár és diák kapcsolatáról. Azt mondták, bolond vagyok, képzelődöm, ilyen nem fordulhat elő egy keresztényi intézetben. (…) Hogy magukat mentsék, engem majdnem az öngyilkosságba kergettek. És valahányszor visszaélésekről hallok, bennem sebek tépődnek fel, mert nekem nem volt kitől segítséget kérnem. Tudom, milyen ha nem hisznek neked.”

A kegyelmi ügy csak a jéghegy csúcsa, a problémák rendszerszintűek – figyelmeztetett Osváth Zsolt, aki a többezres tömeg előtt kijelentette: „Ma a zacisokat képviselem”.

Osváth éles kritikát fogalmazott meg a gyerekotthonok helyzetéről. Elmondta, hogy egy intézetben élő gyereknek egy évben 72 ezer forint ruhapénz jár, ebből kell ágyneműt vennie, és úgy felöltöznie, hogy az iskolában a többi gyerek ne cikizze. „Az én osztálytársaim inkább magukkal vitték a táskájukat a szünetben, azt mondták, nem akarják, hogy eltűnjön belőle valami, pedig esküszöm, én soha nem loptam” – idézte fel a fájó emléket.

A helyzet abszurditását jól jelzi, hogy amikor ő bent volt, 5130 forint volt a zsebpénz, és ma, húsz évvel később is ugyanennyi. „Ezzel szemben a politikusi fizetések jócskán változtak az elmúlt húsz évben” – tette hozzá.

„Az intézmények romosak, a falak penészesek, a plafon ázik, a padló rohad, de a fenntartó válaszra sem méltatja az intézet vezetőit. Hivatalosan minden rendben van, civilek persze nem nyúlhatnak a falakhoz. A bútorok szakadtak, vagy nincsenek is, és a procedúra lehetetlenné teszi, hogy újat vásároljanak. Ha kell egy mosógép, az egy fél év, ha kell egy tűzhely, az három hónap. Hogy addig hol főznek? Hát, majd Kati néni behoz egy rezsót” – mutatott rá az embertelen állapotokra Osváth Zsolt, majd sorolta tovább. Nincs szakképzett pedagógus, nevelő, gyermekfelügyelő, sok helyen már annak is örülnek, ha valaki bemegy dolgozni. A gyerekekkel normálisan törődni nem jut idő, sem erő. Ennyi pénzért örülnek, ha olyat kapnak, akinek van két keze. Az empátia kihalt, a tudás már csak emlék, nem vonzó a szakma. A gyerekek étkezését 1500 forintból hozzák ki.

„Tavaly novembertől jóval nehezebb adományozni az otthonokban, mint gyerekeket molesztálni intézményes szinten” – mondta.

Osváth az érzelmi terhekről is beszélt. „A legnehezebbb a karácsony, vagy az anyák napja. A legfájóbb emlékeim egyike, amikor örökbefogadó szülők jöttek az intézetbe - heterók és házasok, nyugodjon meg mindenki. Nézegették a kicsiket, kiselőadást tartottam, hátha megtetszem nekik, de én már túl idős voltam, elmúltam tíz éves, nem kellettem nekik, pedig én nagyon örültem volna két anyukának is, sőt egynek is.”

„Az intézet soha nem fogja pótolni a családot, de a regnáló hatalomnak mindent meg kell tenni, hogy ne legyen húsba maró a család hiánya. Ez igenis az ő feladatuk. Segíteniük kell, hogy feldolgozd, hogy nem téged választottak, hogy nem kellettél sem otthon, sem másnak.
Az agilis nevelők, akiknek ez a hivatásuk, nem a munkájuk, a Meki parkolójában veszik át a WC-papírt és a vaníliás karikát tőlem, a fenntartó meg ne tudja, mert ugye állami szinten minden rendben van.”

„A gyermekbántalmazóknak nincs bocsánat. Nem gondoltam volna, hogy valamiben fogok még egyetérteni a miniszterelnökkel, de ebben egyetértünk. De sem látszatintézkedés, sem csukott szemű imával keretezett lemondások vagy bizalmi szavazások nem teszik semmissé az áldozatok fájdalmát. És a rendszerszintű problémát jellemző közönyt. Az intézetisek az államnak sem kellenek, nem lehet velük kampányolni, a háború meg Brüsszel sokkal félelmetesebb. De azért érdemes néha belenézni egy árva szemébe, mert az igazi háború ott dúl.”

Osváth Zsolt szerint „egy felelős kormány nemcsak óriásplakáton védi meg a gyerekeket, többnyire tőlünk, melegektől, hanem a könyvek befóliázása, a melegek örökbefogadásának ellehetetlenítése nem gyermekvédelem. A gyerekekre nem mi, melegek jelentjük az igazi veszélyt. Odakint most szörnyek járnak, és nekünk fel kell ismernünk őket.”

Élő közvetítésünk a tüntetésről itt érhető el.