A minisztérium olyasmire hivatkozott, ami benne sem volt a pályázati kiírásban, pedig korábban valóban volt olyan pályázat, aminek része volt a kifogásolt szöveg, de ennek nem – mutat rá panaszában a Magyar Színház visszautasított igazgatójelöltje.
Kedden már meg is hallgatja a szakmai bizottság azokat a jelölteket, akiknek a fenntartó minisztérium érvényesnek találta a pályázatát – anélkül, hogy jogorvoslatra vagy utólagos pótlásra lenne lehetősége Halasi Dánielnek, akivel pénteken, munkaidő után, furcsa okokat megnevezve közölte a minisztérium, hogy érvénytelenítették a pályázatát.
Ahogy arról beszámoltunk, az erről szóló e-mailt valahogy épp azzal egy időben kapta meg, hogy a Vidnyánszky Attila által támogatott jelölt, az eddigi igazgató, Zalán János egy meg nem nevezett állami megbízásra hivatkozva visszavonta saját pályázatát. Halasi információi szerint az érvénytelenítésről szóló döntés már napokkal korábban megvolt, de az utolsó pillanatig nem közölték vele.
Halasi és Zalán volt az a két jelölt, akiket a színház társulata azonos mértékben, a másik két pályázónál jóval nagyobb arányban támogatott. A másik két induló a Radnóti Színház egykori gazdasági igazgatója, Komáromi György, valamint az új SZFE-n is tanító, a kormánypártban kedvelt Nagy Viktor volt, aki művészeti vezetőként Eperjes Károlyt hozná magával a színház élére.
Furcsa dolgok történtek a Magyar Színház igazgatói pályázatával, Eperjes Károly jól járhat
Péntek este a színház jelenlegi igazgatója váratlanul visszavonta pályázatát, és pont ezzel egy időben a második legnépszerűbb jelölt is kapott egy levelet arról, hogy furcsa indokkal érvénytelennek nyilvánították a pályázatát. Hiánypótlásra már nem hagytak időt.
Az érvénytelenítés indoklása szerint a minisztériumban nem tartották megfelelőnek a szakmai gyakorlat igazolását – noha a pályázati kiírásban nem szerepel ilyen kötelezettség, Halasi pedig, amikor személyesen leadta a pályázatát, jegyzőkönyvet kapott arról, hogy minden dokumentumot hiánytalanul leadott, emellett pedig szakmai önéletrajzában részletesen fel is sorolta az elmúlt tíz évben rendezett közel ötven előadását. Ezt jelezte is pénteki válaszlevelében a minisztériumnak, de választ azóta sem kapott.
Halasi a hétvégén egy jogász segítségével panaszt nyújtott be a minisztériumba, noha ő is tudja: a bizottság már kedden meghallgatja az érvényesnek talált és vissza nem lépett két jelöltet, és mivel hétfő késő délutánig semmilyen reakció nem érkezett a minisztériumtól, aligha terveznek foglalkozni a vélelmezett jogsértéssel.
Mint Halasi most a hvg.hu-nak elmondta:
úgy véli, a minisztérium jogsértően járt el.
„A pályázatom érvénytelensége okaként a kiíró képviseletében eljáró közigazgatási államtitkár olyan igazolás benyújtásának elmulasztását határozta meg, amelyet sem a Rendelet, sem a pályázati felhívás nem írt elő, így az érvénytelenség megállapításának jogszerű alapja nincs. A pályázati eljárás jogszerűtlensége esetén
az eljárás alapján hozott döntés sem lehet érvényes
– véli a rendező.
A panaszban a fentiek mellett arra is rámutat: a minisztérium által hiányolt szakmai gyakorlat-igazolás valóban egy létező dolog – csak épp ennek a színháznak a pályázati kiírásában nem szerepelt. „Áttekintve a minisztérium által a közelmúltban kiírt pályázatokat, megállapítható, hogy volt olyan eset (Nemzeti Színház Zrt., Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft.), ahol a felhívás kifejezetten rögzíti a szakmai gyakorlat okirattal történő igazolására vonatkozó kötelezettséget, más esetekben (Pesti Magyar Színház, Budapesti Operettszínház) a felhívás erre vonatkozóan nem tartalmaz előírást” – áll a panaszban. Halasi hozzáteszi, a pályázat beadásakor készített jegyzőkönyv „nem rögzíti, hogy a pályázati anyag bármely csatolandó melléklete hiányzott volna, erre a pályázatot átvevő és a mellékleteket áttekintő ügyintéző szóban sem hívta fel a figyelmet” – írja.
A hétvégén megkerestük a minisztériumot is az ügyben, válaszok helyett azonban mindössze a következő mondatot küldték meg számunkra: „A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Pesti Magyar Színház igazgatói tisztségének pályáztatása során minden esetben a hatályos jogszabályok szerint járt el.”
Az ügyről a szintén pályázó Komáromi György az Indexnek azt mondta: „Zalán János visszalépése, illetve Halasi Dániel pályázatának érvénytelenítése sajnálatosan rontja az érdemi szakmai párbeszéd kialakulásának lehetőségét, a közvélemény szemében pedig úgy tűnhet, hogy nem maradt érvényes színházi vízió a Pesti Magyar Színház jövőjéről.”
Hasonlóan járt el a minisztérium egy másik, szintén most igazgatót választó színház esetében is: a Budapesti Operettszínházban, ahol a belső társulati szavazáson a társulat csaknem háromnegyede a zaklatások eltussolásával vádolt jelenlegi igazgató, Kiss-B. Atilla ellen szavazott, szintén kizárták az egyik esélyes jelöltet, a színház színészét, Szabó P. Szilvesztert, szintén hiányzó dokumentumokra hivatkozva.
Operettszínház: Kizárták a pályázatból a színészt, aki a zaklatási ügyek eltussolásával vádolt igazgató ellen indult
Bár a társulati belső szavazáson a jelenlegi igazgató, Kiss-B. Atilla kapta a legkevesebb szavazatot a kollégáitól, könnyen lehet, hogy így is újra megnyeri a posztot.