Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hétfőn újabb, ereje teljében lévő, folyamatos orvosi felügyelet mellett játszó sportolónak állt meg a szíve, az amerikaifutball-játékos Damar Hamlin jelenleg kritikus állapotban van. Mi áll a szívmegállások mögött, valóban ennyire gyakoriak-e, és mit tehetünk átlagemberként, hogy ne történjen velünk sem hasonló tragédia, ha sportolunk? Erről kérdeztük Dr. Andréka Péter kardiológus főorvost.
Hétfő éjszaka újabb tragédia rázta meg a sportvilágot: a Buffalo Bills–Cincinnati Bengals NFL-mérkőzésen egy szerelés után földre került, felpattant, majd összeesett Damar Hamlin, a hazaiak védőjátékosa. A 24 éves sportolónak az ütközést követően megállt a szíve: még a pályán újraélesztették, később lélegeztetőgépre került, cikkünk írásakor továbbra is kritikus állapotban van.
A sportrajongóknak sajnos nem kell megdolgoztatniuk a hosszú távú memóriájukat, hogy hasonló eseménysort tudjanak felidézni: alig több mint másfél éve a dán futballválogatott sztárja, Christian Eriksen esett össze a 2020-ról 2021-re elnapolt foci-Eb csoportkörében, Finnország ellen. Hasonlóan Hamlinhez, Eriksennel is húszas éveiben, ereje teljében lévő játékosként, sportága élvonalában történt a tragédia, őt is a pályán élesztették újra, azóta pedig fel is tudott épülni; beépített defibrillátort kapott, és az angol élvonalbeli Manchester Unitedben játszik.
Az esetek nagy részében a hirtelen szívhalált az élsportolók körében ritmuszavar okozhatja – mondta a hvg.hu-nak Dr. Andréka Péter, a Gottstegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa. A szakember kiemelte: az élsportolók egy része extrém terhelésnek van kitéve, és ahhoz, hogy ezt bírni tudják, a szívük átalakul; a maximális vérellátás érdekében megvastagodik a szívizomfal, de vannak olyan betegségek, amelyek hasonló elváltozásokat okoznak, így együttesen megnövelhetik a ritmuszavar kockázatát.
Ezek a betegségek szűrhetők, a sportolóknak pedig különösen odafigyelnek a szívére, és bár a sportok iránti figyelem és rajongás miatt úgy tűnhet, többen halnak meg a profik, mint a hobbisportolók közül, a folyamatos vizsgálatok, a magas edzettségi szintjük és fiatal koruk miatt jobb helyzetben vannak az átlagembereknél – mondta Andréka Péter. Éppen ezért kell óvatosnak lennie az átlagembernek, hogy ne terhelje túl magát, amikor belekezd a szabadidősportba, emellett pedig elengedhetetlen a megfelelő étkezés és az, hogy figyeljen a testsúlyára. A főorvos hangsúlyozta: „maximálisan tartózkodni kell minden tiltott izomtömegnövelő szertől”, ugyanis ezek az anyagok jelentősen növelik a hirtelen szívhalál kockázatát.
Andréka Péter szerint az élsportolók biztonságát jelentőse növelte az elmúlt években a korszerű egészségügyi technológia és diagnosztikai eszközök használata: bár száz százalékig nem lehet kizárni a problémákat, főként a genetikai eredetűeket, a szűrésekbe fektetett energia meghozta a gyümölcsét. Hozzátette: Magyarországon kiemelt figyelmet fordítanak a sportolói szívproblémák felismerésére, és legalább akkora biztonságban vannak a magyar élsportolók, mint bárhol lennének Nyugaton.
A főorvos szavait a technológiai fejlődésről és a növekvő odafigyelésről a való élet tapasztalatai is igazolják: 2021-ben a frissen a Barcelonába igazolt 33 éves sztárcsatár, Sergio Agüero azonnal visszavonult, miután mellkasi fájdalmai voltak egy mérkőzésen, és beültetett szívritmusfigyelőt kapott. Tavaly a Premier League-ben szereplő Brighton zambiai középpályása, Enock Mwepu fejezte be karrierjét 24 évesen, mert örökletes szívbetegséget diagnosztizáltak nála. Ahogy azonban Christian Eriksennek, úgy egykori amszterdami csapattársának, Daley Blindnek is a modern technológia segített: az Ajax hátvédje 2019-es szívizomgyulladása óta játszik beépített defibrillátorral.
Ahogy azonban az elmúlt években rendszeresen, úgy Damar Hamlin esetében is megjelentek a közösségi médiában az oltásellenes konteóhívők, akik a koronavírus elleni vakcina mellékhatásának tudták be a tragédiát, politikai haszonlesésre felhasználva a halálközeli esetet. Andréka Péter erre reflektálva azt mondta:
semmilyen adat nem támasztja alá, hogy az oltásoknak bármi köze lenne az élsportolók vagy az átlagemberek szívhalálához, azt viszont igen, hogy ezek megmenthetik az emberek életét.
Sajnos Magyarországon sem ismeretlen a jelenség
Csak az elmúlt húsz évből tucatnyi példát lehet felidézni, amikor a labdarúgás legfelső szintjein, korszerű orvosi felszerelések és folyamatos felügyelet alatt felkészülő csapatokban játszó futballisták estek össze és haltak meg a pályán.
2003-ban a több Premier League-csapatban is megforduló, 28 éves kameruni középpályással, Marc-Vivien Foéval történt méeg ez a franciaországi Konföderációs Kupán Kolumbia ellen, a mérkőzés 72. percében. A focistát 45 percen át próbálták újraéleszteni, és ugyan a stadion orvosi szobájába érve még életben volt, nem tudták megmenteni. A szülőhazájában társadalmi szerepvállalása miatt kultikus hősként tisztelt játékosról halála után kiderült: örökletes szívbetegségben szenvedett, amely növelte a fizikai terhelés okozta szívmegállás kockázatát.
2007-ben a spanyol elsőosztálybeli Sevilla játékosa, az akkor Spanyolország egyik legtehetségesebb fiataljaként számontartott 22 éves Antonio Puerta esett össze a pályán a Getafe elleni bajnokin a 35. percben. Amikor az öltözőbe vitték, még magánál volt, akkor állt le másodszor is a szíve. Kórházba vitték, de három nappal később pedig meghalt. Neki is örökletes szívbetegsége volt. A 31 éves elefántcsontparti Cheick Tioté 2017 februárjában igazolt az angol Newscastle-ből Kínába, ahol az év júniusában egy edzésen esett össze és hunyt el szívroham miatt, Davide Astorinak, az olasz válogatott hátvédjének, a Fiorentina csapatkapitányának pedig 31 éves korában állt le a szíve egy mérkőzés előtti éjszaka.
Magyarországon nem csak azért él a köztudatban aktívan a téma, mert Christian Eriksen összeesése után az M4 Sporton szakértő Bognár György minden emberiességet nélkülözően követelte a meccs azonnali folytatását,
hanem sajnos azért is, mert a XXI. században több magyar élsportolót is elvesztettünk hirtelen szívleállás miatt.
2004 januárjában a 24 éves Fehér Miklós válogatott labdarúgó esett össze a pályán. A portugál Benfica támadója egy Vitória Guimaraes elleni bajnoki hosszabbításában lett rosszul, kétszeri újjáélesztés után kórházba vitték, ahol még aznap este elhunyt. A portugál csapat visszavonultatta a mezszámát, a 29-est, később pedig szobrot is állított a magyar focistának a lisszaboni stadionjánál.
A kétezres évek végéig további két tragédia érte a magyar sport világát, szinte egymást érően. A 36 éves, kétszeres olimpiai- és tizenötszörös világbajnok kenus Kolonics György 2008 júliusában, alig egy hónappal a pekingi olimpia előtt lett rosszul edzés közben. Csapattársai és a mentők sem tudták újraéleszteni. Halálát hosszas orvosi vizsgálatok követték, amelyek után kiderült: szervezetében nem találtak doppingszert, a tragédiát szívizombetegség okozta.
2009 márciusában ifj. Ocskay Gábor jégkorongozó vesztette életét szívinfarktus miatt. A 187-szeres válogatott sportolónál 2004-ben diagnosztizáltak szívizombetegséget, ennek ellenére és folyamatos kontrollok mellett játszott, 34 éves korában hunyt el.
