Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Öt ellenzéki párt politikusai megalakították az LMBTQ emberek érdekeiért kiálló, “Sokszínű Magyarországért” elnevezésű képviselői csoportot a parlamentben. Hasonló, klubszerű lobbicsoport ebben a ciklusban egyetlen jött eddig létre: a parlamenti imacsoport. Reakciója szerint a Fidesz attól fél, jönnek a nemváltó óvodások.
A coming out világnapra időzítve megalakult az új parlamenti ciklus második képviselői csoportja: a speciális, klubszerű lobbicsoportot öt ellenzéki párt – LMP, Párbeszéd, MSZP, Momentum, DK – képviselői hozták létre “Sokszínű Magyarországért” néven és az LMBTQ-emberek érdekeiért való kiállást tűzték ki célul, vagyis a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer közösség tagjainak politikai képviseletét vállalva.
Fontos megjegyezni, hogy bár csak egy betű a különbség, de képviselői csoport alatt nem a frakciót értjük, ez utóbbinak ugyanis képviselőcsoport a neve (sajnos ezt az eseményről szóló meghívójukban az alapítók is elrontották – a szerk.). A képviselői csoport valójában a parlamenti hierarchiában sereghajtó helyen álló, jogosítványok és pénz nélküli, klubszerű lobbicsoportot takar, a tagságért nem jár külön pénz és a tagoknak sincs az országgyűlési képviselőségen felül különleges hatásköre.
a cél az, hogy Magyarországon az LMBTQ-embereket ne különböztessék meg, ne nyomják el, és szabadon élhessenek, az ő érdekeiket képviselnék a Parlamentben."
A tájékoztatón részt vett mind az öt alapító ellenzéki frakció egy-egy tagja, így Bedő Dávid (Momentum) mellett Tordai Bence (Párbeszéd), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Kanász-Nagy Máté (LMP) és Sebián-Petrovszki László (DK).
登录或注册即可查看
到 Facebook 查看帖子、照片和更多内容。
| Fidesz-reagálás: A baloldal továbbra is rászabadítaná az LMBTQ-propagandát az óvodákra és az iskolákra |
"A dollárbaloldal ma is kéz a kézben megmutatta, hogy minden téren szolgaian teljesítené külföldi szponzorjai és Brüsszel ideológiai megrendeléseit. A mostani háborús helyzetben és szankciós válságban a baloldal LMBTQ-parlamenti csoportot alakít. Gyurcsányék nemcsak a migránsokat akarják betelepíteni Magyarországra, nemcsak az olajat és gázt akarják elzárni a magyar lakosság elől, hanem a gyerekeket is beáldoznák, továbbra is rá akarják szabadítani az LMBTQ-propagandát az óvodákra és az iskolákra." |
A mostani ciklusban ez a második képviselői csoport, amely létrejött, bár megalakulását hivatalosan csak a soron következő plenáris ülésen jelentik be. Az első ilyen csoportosulás, a parlamenti imacsoport megalakulását július 11-én jelentette be Kövér László fideszes házelnök. Ez 6 fővel jött létre, azóta a KDNP-s Vejkey Imre elnökletével működő klub tagjainak száma viszont húszra nőtt – mind kormánypárti politikusok, plusz Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
legyenek ügyek, célok mentén szerveződő, szakmai vagy akár politikai jellegű lobbiszervezetek, amelyekhez pártállástól függetlenül bármely parlamenti képviselő csatlakozhat.
A képviselői csoportok az első szabadon választott parlamentben voltak a legaktívabbak – 1990–1994 között 20 csoport működött, ami máig rekord. A rendszerváltás után külön csoportot alakítottak a frakció nélküli függetlenek, de az első ciklus “terméke” volt az MDF-ből kizárt, majd később Csurka István vezetésével a MIÉP-et megalakító képviselők alkotta csoport is. Volt külön képviselői csoportja ekkoriban a kettészakadt kisgazdapárt mindkét szárnyának, de a nagycsaládos, a pedagógus, az állatorvos és az ‘56-os képviselőknek is.
A Horn-kormány idején, a második parlamenti ciklus alatt csak egy, a kereszténydemokrata politikusokat tömörítő csoport működött. A következő, Orbán Viktor első miniszterelnökségével egybeeső 1998–2002-es ciklusban volt egy Képviselők a Balatonért csoport és két, Orbánnal kapcsolatos tényfeltáró indíttatású tömörülés is. Az egyik a miniszterelnök Szabadi-üggyel kapcsolatos felelősségét, a másik az "Orbán-bányák" állami megrendeléseit vizsgálta.
A 2002–2006-os ciklusban megint csak egy képviselői csoport működött: a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum. A 2006–2010 közötti időszakban már három csoport is működött. Volt csoportja a kisgazda képviselőknek, egy másik a kerékpározást népszerűsítette az SZDSZ-es Kóka János vezetésével. A mindenkori létszámrekordot pedig az akkor létrejött Magyar Szolidaritás Szövetsége Csoport tartja – az Orbán Viktor vezetésével működő klub a Fidesz–KDNP képviselőit tömörítette.
A Balatont megmentő, a magyar mézért küzdő, és Orbánt vizsgáló klubok is alakultak már a Parlamentben
Egykori '56-os, pedagógus, állatorvos, kisgazda és nagycsaládos képviselők is alakítottak már képviselői klubokat a parlamentarizmus utóbbi bő három évtizedében. Sőt összeállt már ilyen lobbicsoport a monopóliumok felszámolására, az alkoholizmus elleni küzdelemre, az állatok védelmére, a kerékpározásért, sőt - csupa férfi taggal - még a "népesedési egyensúly" érdekében is.
A 2010-es választás utáni ciklusban ismét három csoport működött: a kisgazdáké, valamint a Lehet Más a Politika és a Párbeszéd Magyarországért csoport – utóbbi kettő a 15 fős LMP-frakció kettészakadása utáni két tábor képviselőit tömörítette. A 2014–2018-as ciklusban két csoport működött: a kisgazdáké, valamint az Együtt–PM-é. Utóbbi a frakciót volt hivatott pótolni, hiszen ekkor jött be a Kövér-féle új szabály is az 5 fős frakciókról, az Együtt-PM és a DK is pedig 4 fős volt.
A legutóbbi, 2018–2022 közötti ciklus 12 képviselői csoportja közt ismét volt egy kisgazda, a Lezsák-féle nemzeti fórumos, egy állatvédelmi és egy “bevándorlásellenes” csoport is, de összeálltak politikusok a “balatoni halért”, a “korrupciómentes közéletért” és a “magyar mézért” is. Létrehoztak egy csoportot a Jobbikból kilépő mi hazánkosok, valamint létezett “a magyar népesedési egyensúlyért” csoport is, amelynek három jobbikos tagja volt, és mindannyian férfiak.
