Hogy nincs minden rendben Marosi Beatrix „Halálbüntetés / Jog és erkölcs” című szakdolgozatával, azt már pedzegette a napokban egy Facebookon megjelent bejegyzés, amely szerint Marosi több esetben is jelöletlenül vett át idézeteket Dr. Szabó Pétertől, aki jelenleg is a Kodolányi rektora, illetve Sereg Andrástól. Arra is rámutatott, hogy a dolgozat mottóját, egy Nemes Nagy Ágnes-idézetet a Citatum.hu-ról vette, ami nemhogy nem az eredeti forrás, de a tudományos életben kifejezetten kerülendő, megbízhatatlan forrás. Más helyen pedig a Wikipediára hivatkozik.

Kedden Hadházy Ákos képviselő írt a dolgozat plagizálása gyanújáról. A képviselő azt állítja, hogy „Marosi Beatrix tankerületi vezető diplomamunkájának jelentős része rossz plágium, a copy-paste módszerrel szabálytalanul bemásolt szövegrészekből áll”.

Mint írja, megkérte „egy hozzáértő honfitársunkat”, hogy elemezze szakértő szemmel a szakdolgozatot. Az illető – állítása szerint – az elemzés során minden egyes mondatnak az eredetiségét manuálisan ellenőrizte, és azt találta, többek között, hogy „a diplomamunka legalább 36 százaléka más forrásokból szó szerint átemelt, ennek megfelelő jelölése nélkül. Nagy valószínűséggel ennél nagyobb arányban tartalmaz plagizált részleteket, azonban több esetben a megadott forrás nem volt megtalálható vagy pedig diplomamunka megjelenése óta megváltozott (Például azokban az esetekben, ahol a megadott forrás a Wikipedia volt), így ezekben az esetekben nem volt lehetséges az eredetiség ellenőrzése”.

Vannak szó szerint átemelt részek, idézőjel használata és forrásmegjelölés nélkül vagy rossz forrásmegjelöléssel. Vannak, ahol van ugyan forrásmegjelölés, de nincs időzőjel. De ezeken kívül is számos formai hibát tárt fel az elemzés – sorolja Facebook-posztjában a képviselő.

Mindezek a Hadházy által idézett szakértő szerint a Kodolányi Főiskola, valamint minden más felsőfokú intézmény diplomamunkára vonatkozó szabályzatait súlyosan megsértik.

A szakértő végkövetkeztetése: „A szerző a diplomamunka legalább harmadát plagizálta. A szerző nemtörődömségét mutatja, hogy a mások munkájából kimásolt mondatoknak a végén többször lemaradt a mondat végi írásjel, jelezve, hogy azokat kapkodva másolta és „saját” munkáját el sem olvasta annak elkészülte után. A szerző emellett nem tüntette fel a konzulense nevét, ami amellett, hogy plágium, egy emberileg is erősen visszataszító lépés. A szerző egyes helyeken – ritkán – helyesen jelölte meg a forrásokat, és a szó szerint átvett részeket idézőjelbe rakta, ami azt mutatja, hogy tisztában volt a helyes idézés szabályaival. Következtetésképp, azokon a helyeken, ahol plagizált, azt szándékosan, annak tudtában követte el, hogy tisztában volt tettének helytelenségével, ami további súlyosbító tényező. A munka emellett hemzseg a formai hibáktól és tartalmilag is megkérdőjelezhető a megadott források (például Wikipedia) komolytalansága miatt.”

Marosi Beatrix több pedagógust is elküldött a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nekik azért kellett menniük, mert nem sztrájk, hanem polgári engedetlenség keretében nem tartották meg egyes óráikat. Később egyeztetni kívánt vele Soproni Tamás polgármester, de Marosi visszautasította azt.

Kerestük Marosi Beatrixot, hogy kommentálja ezeket a vádakat, de egyelőre nem válaszolt. Amint válaszol, frissítjük a cikket.