Winnetou nélkül nincs európai indián-kultusz. Az észak-amerikai őslakosokat Maynak köszönhetően többé nem gonosz barbároknak tekintette a legtöbb olvasó, hanem egy nemes civilizáció képviselőinek

– írja a Facebookon Nyáry Krisztián irodalmár, mivel, mint felidézi, „a Winnetou betiltására készülődnek az író hazájában, Németországban”. Ahogy mi is beszámoltunk róla, egy könyvkiadó a kritikus hangoknak engedve elállt két, gyerekeknek szóló Winnetou-adaptáció kiadásával, mert egyesek szerint az indián törzsfőnököt megalkotó Karl May történetei a gyarmatosítás korából származó rasszista sztereotípiákat erősítik, és ahogy az őslakosokat ábrázolja, az egyenlő a kulturális kisajátítással.

Mégsem adja ki a Winnetout egy német kiadó, mert nem megfelelően ábrázolja az indiánokat

"Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egyetlen vonallal ki tud fejezni" - mondta Márai Sándor a festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista Zórád Ernőről, aki 100 éve, 1911. október 16-án született.

„May a mai normák szerint csakugyan korszerűtlen: fajokról beszélt, és a kulturális darwinizmus egyik lelkes hívének számított. Hitt abban is, hogy az északi német telepes abban az értelemben felsőbb rendűnek számít a spanyolokhoz, a feketékhez, és az indiánokhoz képest, hogy hatékonyabb civilizációt épít, és győzedelmeskedik a kontinens meghódításában. Ma valószínűleg szélsőjobboldalinak számítana az eszméivel.

A saját korában azonban inkább romantikus szépléleknek tekintették, aki Winnetout romlatlan lelkű vadembernek, a morális igazság letéteményesének ábrázolta. Ezt olvasták ki a regényből kisfiúk és kislányok generációi

– írja Nyáry.

Hozzáteszi: a May-regények gonosz karakterei többnyire fehérek, az apacsok pedig a jók, Old Shatterhand, Old Death és Old Firehand szövetségesei. „Azaz megtanít arra, hogy képzeletben azonosulni tudjunk egy más kultúrájú emberrel, képesek legyünk belehelyezkedni a miénktől eltérő gondolkodásba. És éppen ez lenne az irodalom értelme.

A Winnetou betiltása vagy bármifajta eltörlése a barbárság.

Az indiános könyveket olvasó gyerekekkel érdemes megbeszélni, hogy miben van igaza a hősöknek, és a történelmi tényekre is meg kell tanítani őket. Persze ha a cancel culture eltörli a múltat, erre sem lesz lehetőség” – véli Nyári, majd hozzáteszi: „Uff, én beszéltem.”

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: